Nagy várakozás előzte meg a parlament tegnap délutáni ülésszakát, melyen a Boc-kabinet felelősséget vállalt három törvénycsomagért. Egyik az oktatási rendszer reformjáról, másik a közalkalmazotti bérezés egységes rendszeréről, a harmadik pedig a kormány hatáskörébe tartozó ügynökségek átszervezéséről szól.
Délután négy órakor, az ülés jelzett időpontjában még nem lehetett tudni, hogy az SZDP részt vesz, vagy távolmaradással bojkottálja a felelősségvállalást. A párt vezető politikusai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal álltak elő, többen kampányfogásként, illetve óriási hibaként értékelték a demokrata-liberálisok sietségét, a törvények kidolgozatlanok, sok ellentmondást tartalmaznak, nem reformot, hanem káoszt hoznak — vélekedtek.
Mircea Geoană, az SZDP elnöke fél öt után, a parlamenti frakciók gyűlését követően jelentette be: továbbra sem értenek egyet a felelősségvállalással, de részt vesznek az ülésen, mert a politikai válság jelen pillanatban többet ártana az országnak, mint a jogszabályok elfogadása.
Geoană ígéretet tett, a következő hónapokban tárgyalnak a szakszervezetekkel, és módosítják azokat a cikkelyeket, melyek elégedetlenséget okoznak. Kifejtette, pártja felelősen döntött, ezen a héten határoz a Nemzetközi Valutaalap a kölcsön második részletének folyósításáról, egy kormányválság a nyugdíjakat és állami béreket veszélyeztetné.
Az ülés kezdetén Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is felszólalt. Bejelentette, a liberális frakció nem vesz részt a felelősségvállaláson, de dolgoznak a bizalmatlansági indítványon és azon, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a jogszabályokat.
Új oktatási rendszer
Emil Boc miniszterelnök háromnegyed órás késéssel lépett a mikrofonhoz, és legrészletesebben az oktatási törvénycsomagot ismertette. Teljesen új rendszert vezetnek be, amely a képességek fejlesztésére, és nem az információ memorizálására épül majd — jelentette be, és kiemelte, átvették azt a nyolc fontos irányt, amelyet az EU-ban is alkalmaznak. Azért volt szükség a törvény gyors elfogadására, mert az alkalmazási normák, az új tantervek, tankönyvek kidolgozása időt igényel, és minél hamarabb, már a következő tanévtől életbe kívánják léptetni — mondotta. Csökkentik a diákok túlterheltségét, nő a tanárok felelőssége és szabadsága, de az iskolák autonómiája is, kevesebb beleszólásuk lesz a tanfelügyelőségeknek, nagyobb a szülőknek és önkormányzatoknak. Könnyítenek a vizsgarendszereken, kilencedik osztályba a fogadó iskola dönt arról, elfogadja a négy év általánosát és a tesztek eredményét, vagy külön felmérést tart, ám ez utóbbiak aránya a végső jegyben legtöbb ötven százalék lehet. A szóbeli érettségit kiváltják a XII. osztály során tartott vizsgák, év végén csak három (a magyar gyermekek számára négy) tantárgyból tartanak írásbeli megmérettetést.
Nem csökkennek, de alig nőnek a fizetések
Az egységes bérezési törvény eltünteti az állami alkalmazottak fizetései közötti aránytalanságokat — hangsúlyozta a következő törvényt ismertetve Emil Boc. Úgy értékelte, az új jogszabály rendet és méltányosságot teremt, és felhívta a figyelmet, több mint 1,3 millió alkalmazottat érint. Kijelentette: egyetlen állami alkalmazott bruttó fizetése sem csökken, ám a magas bérekkel rendelkezőké kisebb ütemben növekedik majd, mint a gyengébben fizetett dolgozóké.
Vége a luxusköltekezésnek
Az állami ügynökségek átszervezésének kapcsán két fő célt jelölt meg a miniszterelnök parlamenti beszédében: az egyik a közpénzek megtakarítása, a másik pedig a bürokrácia csökkentése. Leszögezte, többé nem lesz alkalmuk az ügynökségeknek luxusköltekezésre, ezentúl bevételeiket az államkasszába kell utalniuk. Rámutatott, ezzel a törvénnyel a pénzügyi szigort és az ésszerű költekezés bevezetését célozza a kormány.
Három nap áll a szenátorok és képviselők rendelkezésére, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány által előterjesztett törvénycsomagokra vonatkozóan, ellenkező esetben elfogadottnak tekintik azokat. Eddig az NLP jelezte ilyen szándékát.
Tiltakoztak a szakszervezetek
Több mint kétezer alkalmazott állt sztrájkőrséget tegnap a parlament előtt, így tiltakoztak a kormány által felelősségvállalással elfogadott törvények ellen. A Közalkalmazottak Szövetsége — az állami alkalmazottak érdekvédelmi szervezeteinek tömörülése — hívta utcára tagjait, azt szerették volna elérni, hogy a kormány álljon el az egységes bérezési törvény felelősségvállalással való elfogadásától, úgy értékelik, az új jogszabály megfosztja őket bizonyos jogaiktól, és igazságtalanul alacsony jövedelmet biztosít több kategória számára. Elutasítják azokat a leépítéseket is, melyeket az állami szektor tervezett átszervezése eredményez. Az állami alkalmazottak szakszervezetei október 5-én általános sztrájk kirobbantását ígérik.
