MotorsportHanyatlóban az enduro — Tibodi Ferenc

2009. szeptember 28., hétfő, Sport

Jelen pillanatban haldoklik az enduro megyénkben. Oda jutottunk, hogy már lassan senki nem megy versenyre, senki nem mutat fel semmit. Hiába megyünk összevissza az erdőben, a sport úgy nem halad előre — állítja Csáki Ferenc, megyénk talán egyetlen még aktív enduroversenyzője.

Fefe, ahogy barátai szólítják, 1978-ban született, és 2001-től motorozik. Gyerekkorában szeretett bele a motorozásba, s amióta megkapta az első motorkerékpárját, ha teheti, nap mint nap motorozik. Azért választotta a motorkerékpáros sportok közül az endurót, mert ez közelebb áll a természethez. Rendszerint az erdőben szokott edzeni, hiszen csak ott tud felkészülni kellőképpen egy-egy versenyre. Úgy véli, a sport veszélyessége miatt kis őrültségre is szüksége van annak, aki a motorsport e szakágának hódol, de az enduróhoz ész is kell, hiszen, ha az ember nem elég megfontolt, akkor nagyon összetörheti magát. Elmondása szerint ő, mint motoros, amikor ,,nyeregbe száll", megpróbál mindig úgy motorozni, hogy a legkisebb kárt tegyen a környezetében, a természetben. Ahol elment egy kerék, ott egy másik is elfér még. Akkor van baj, ha a motorosok a turisták által kedvelt helyeket lepik meg, ahol van egy csomó ember, és zavarják őket — meséli Csáki.

Az árkosi versenyző idén az országos bajnokságon nem nagyon versenyzett, elmondása szerint egyszerűen nem volt ideje rá. Legutóbb tavaly vett részt a küzdelemsorozatban, akkor harmadik volt.

— Ha nem voltál ott az országos bajnokságon, milyen versenyeken képviselted Háromszéket?

— Voltam több hazai rangos versenyen: Curtea de Argeşen első lettem, Bákóban elromlott a motorom, Buzăuban harmadiknak intettek le, Csíkszeredában pedig szintén első voltam. Idén is indultam a Red Bull Romaniacson, ami a világ legnehezebb endurós versenyének egyike, és amin a világ legjobbjai vesznek részt. Mint minden évben, most is mintegy kétszázan vágtak bele az embert és a gépet komolyan próbára tevő versenybe, s a nagy kalandot csupán a mezőny fele fejezte be. A viadalnak négy kategóriája van: az egyik lenne a profi kategória, a másik az expert, továbbá ott van az expert páros és nem utolsósorban a hobbi kategória. Idén az expert singelben versenyeztem, ahol a12. lettem. Az idei endurós szezon a végéhez közeledik, már csak egy verseny vár ránk. A hét végén, október 3—4-én Buzăuban gyűl össze az román endurósmezőny egy utolsó ,,harcra", amelyen én is ott szeretnék lenni.

— Jó eredménynek számít a 12. hely egy ilyen kaliberű versenyen?

— Mindenképpen, de ha őszinte akarok lenni magammal, akkor lehetett volna jobb is. Különösebb gondom nem volt ezen a versenyen, egyszer eltévedtem, és azzal sok időt elveszítettem.

— Anyagiakban mit jelent ott lenni a Red Bull Romaniacson?

— Mintegy 3—4 ezer euró kell egy ilyen versenyre, persze, a motorkerékpáron kívül. Ez az összeg a benevezésedet és a heti költségedet fedezi!

— Akkor az enduro, mint a motorsport többi ága, nagyon költséges tud lenni…

— Igen, úgy van. Ez attól is függ, hogy mit szeretnél elérni egy adott versenyen vagy éppen szezonban. Ha profi szinten űzöd ezt a sportot, akkor nagyon sok pénzt el lehet költeni. A hazai bajnokságban minden verseny olyan ezereurós költséggel jár, s ha van öt versenyed, akkor az már ötezer eurót jelent. Ha az ember versenyez, akkor nincs ideje pénz után szaladgálni. Nekem idén a szükséges anyagiak összeverbuválásában Rusz István segített, akinek ezúttal is megköszönném a segítséget.

— Milyen terveid vannak a következő idényre?

— Sajnos, minden tervem a pénztől függ. Szeretnék indulni minél több hazai versenyen, beleértve az országos bajnokságot is. Továbbá ott akarok lenni az osztrákoknál, az Enzbergben sorra kerülő megmérettetésen, ami szinten világszerte elismert, kemény verseny, vagy az amerikai Last WestEndig-on. Ez utóbbi csak álom!

— Anyagilag nem volna könnyebb, ha egy csapatot képviselnél azokon a versenyeken, amelyeken rajthoz állsz?

— Ha volna egy olyan csapat, amelynek pénze is van, akkor igen. Itt, a városban és a megyében, sajnos, nincs ilyen csapat, de lassan már versenyző sincs. Ott van a mi klubunk, az Outriders, amelyről olvashattak az újságban a háromszékiek, de nincs pénz, és így sokan nem versenyeztek. Lassan oda jutottunk, hogy hiába van klub, ha nincs pénz, nincs támogatónk…

— Azok a versenyek, amelyeken részt vettél, nem voltak pénzdíjasok, hiszen akkor a nyereményből tudnád fedezni a következő verseny költségeit?

— Sajnos, nem. A Red Bull Romaniacson volt csak pénzdíj, mintegy ötezer euró, s ha azt megnyered, éppen csak a költségeidre elég. Ilyen versenyek akkor lehetnek jövedelmezőek, ha gyári csapatnak versenyzel.

— Ilyen körülmények között hol áll most a háromszéki enduro?

— Jelen pillanatban haldoklik az enduro megyénkben. Oda jutottunk, hogy már lassan senki nem megy versenyre, senki nem mutat fel semmit. Hiába megyünk össze-vissza az erdőben, a sport úgy nem halad előre. Nem tudom, más megyékben hogy van, vagy milyen szinten áll ez a sport, de Háromszéken egyre többen motoroznak, s ez mégsem hajtja az enduro malmára a vizet. Országos szinten van egy hetven-nyolcvan fős mezőny, akik rendszeresen járnak versenyre! A tavaly még versenyt is szerveztünk Szentgyörgyön, idén már nem került sor erre, és elképzelhető, hogy jövőre sem ad otthont a város a versenynek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 490
szavazógép
2009-09-28: Sport - x:

Siker koronázta a Bartha Tanya lovasünnepét — Áros Károly

Ragyogóan tiszta égboltra ébredtünk szombaton. Aztán a nap is előbújt a Kárpátok mögül. Homérosztól tudjuk, hogy Eosz, a rózsaujjú hajnal gyorslábú csikóival, Fénylővel (Lomposszal) és Ragyogóval (Phaetonnal) vontatott kocsin hozta ezt a fényt, mely ma reggel beragyogta Háromszéket, még pontosabban a kökösi Farm utca 500. alatti Bartha Tanyát, mely lovasünnepre készül, az első, eladással egybekötött lószemlére.
2009-09-28: Sport - x:

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Sportklub (Sportélet) — Áros Károly

Rendkívüli helyzetben van Kézdivásárhely és Felső-Háromszék első számú utánpótlást nevelő bázisa, a Nagy Mózes Sportklub, van a városnak egy jó sportlétesítmény-hálózata ― azt nem mondjuk, hogy kifogástalan, még akkor sem, ha a sportcsarnok tényleg remek, s mellette ott a Turóczi Mózes Általános Iskola sportterme, a Sinkovits-stadion csodálatos gyepszőnyeggel borított labdarúgópályája, aránylag jó salakkal borított atlétikai pályája, ott van, de még fedetlenül a műjégpályája ―, s nincs egyetlen figyelemre méltó felnőttcsapata, mely biztosítani tudja a Nagy Mózes Sportklubból kinőtt tehetségek további sportolásának folytonosságát. Nincs!