A gyér érdeklődés egyik magyarázatát — a napsütés, a (kényszerűen) szombat délire időzített rendezvény, a városban ugyanakkor zajló, mozgalmasabb szabadtéri programok mellett — egy, a kóstolónak hozott példányokért utólag betérő kiskamasz adta meg: frissen úgysem jut hozzá a távoli kiadványokhoz, az arhívumot pedig megtalálja a világhálón. A folyóiratok gondjai egyébként hasonlóak mindenütt: kevés a pénz, és egyre csökken az olvasótábor is — érdekes azonban, hogy ebből igencsak különböző jellegű folyóiratok születnek a különböző vidékeken, ámbár az irodalom népszerűsítése mindegyiknek vállalt feladata. Derűlátóbb jövőképet a Szivárvány és a Napsugár (óvodásaink, kisiskolásaink színes füzeteinek) főszerkesztője, Zsigmond Emese fogalmazott meg, szerinte tíz-tizenöt évi hullámvölgy után ismét emelkedik a gyermekirodalom ázsiója, élvonalbeli írók, költők fordulnak újra a kisebbek felé.

A laptalálkozó egyféle folytatásaként a megyei könyvtár és a FER Alapítvány munkatársai várták a szülőket az olvasással kapcsolatos kötetlen beszélgetésekre, több szórólapot is nyomtattak a szaktanácsadás lehetőségeiről, no meg a különféle korosztályoknak ajánlott könyvcímekkel, ám ez is belterjes összejövetel maradt, mindössze két tanítónő keresett valami fogódzót a munkájához.