Még akkor is hagyomány a szilva ezerféle elkészítése-hasznosítási módja Szilvás Zalánban, ha évek óta gyenge, avagy nincsen termés. Ókirálysági piaci szilvából is lehet — mutatóban — lekvárt főzni, bemutatni a vendégeknek, hogy milyen annak elkészítési művészete, hogyan kell olyanra főzni, hogy cukor nélkül is megérje az újat.
Jutott a kálnoki hagyományos szilvás gombócból is mindenkinek, mert öt asszonycsapat több mint száz prézlis, mákos és őrölt diós gombócot kínált fel a vendégeknek. Idén a 30 kg szilvából főtt lekvár óra alatt elfogyott, láthatta-ízlelhette mindenki, hogy friss pityókás házikenyérre kenve, ha ad az Isten belőle, nem lehetne éhen halni. S mert nem maradt tavalyi cefre, az idei pedig még éretlen, a főzés technikáját az idén nem mutatták be, de pótolta azt egy hangulatos szilvapálinka-kóstoló, aminek versenyjelleget adtak. A helybeli Barabás György és Ferenczi Csaba nedűje vitte el az első és a harmadik díjat, a bodoki Nagy Mihályé a másodikat. A zsűribe — mint szakértőt — meghívták Ioan Ciolant is, a helybelei szeszgyár igazgatóját. S ha már falunap, akkor mit vétett a gasztronómia, a hús, a tartósabb étek? Kolozsi László a péntek éjjel frissen fogott halakból kínálgatta halászlevét, két csapat (Vegyes és Makla-Weiss) olyan finom pörköltet készített, hogy a zsűrinek két egyforma elismerésben kellett részesítenie őket, Nagy László ismert gasztronómus ezúttal is bemutatta, miként kell első osztályú juhtokányt készíteni. ,,Az igazi öröm idén az ivóvíz bevezetése volt számunkra — mondták a zalániak —, a falusi mulatság és a reggelig tartó bál csak a nyomtaték!"
