Tanügyi törvényKiskanalas adagolás, majdnem semmi - B. Kovács András

2009. szeptember 30., szerda, Nemzet-nemzetiség

Az új tanügyi reformintézkedések magyar szempontból fölöttébb szegényesek. A magyarságnak félmillió aláírással szentesített elvárásai lennének a hazai politikum felé immár több mint egy évtizede, amióta saját oktatásügyi törvénytervezetét kidolgozta, és amióta mindent azzal a mércével mér.

Melyben ugyebár oktatási autonómiát kértünk, és célszerű egyenjogúságot bölcsődétől egyetemig. Ehhez képest a mostani csepegtetés, kiskanalas adagolás bizony fölöttébb szerény eredmény. Már ha annak lehet tekinteni, miként beállítják azok, akik rögtön jelentkeztek, és úgy adták tovább a számunkra kedvezőnek tekinthető cikkelyeket, hogy azt mondja: ennyit sikerült kilobbizni, elintézni, belevinni, mintha ők járták volna ki.

Hogy ki mit vitt bele és mennyire ügyködött, arra jellemző, hogy a felelősségvállalás előtt két nappal még azt sem tudták a koalíción kívüliek, miért is viszi vásárra a bőrét a kormány, mert a végső szöveget nem ismertették senki mással.

Magyar szemmel nézve, a fő ,,vívmányok" egyike az lenne, hogy állítólag tizedikig külön tanterv és tananyag alapján tanulhatják ezentúl csemetéink az államnyelvet. E kitétel belefoglalása a reformfolyamatba alighanem az államelnök befolyásának tulajdonítható, ő kíván ezzel a fogással már évek óta népszerűséget szerezni Szé­kelyföldön, több ízben nyilatkozva, hogy valóban egyengetni kellene az utat azon nebulók előtt, akik a családban ugyebár más idiómát sajátítanak el. Biztosra vehető tehát, hogy az ötletet ő közvetítette, és meglehetősen kicsi az előirányzott lépés, ha arra gondolunk, hogy a külön tanterv nem csak a tizedikig, hanem legalább az érettségiig megilletné a magyar tanulókat. Erre majd bizonyára újabb tíz évet kell várni helyzetünk javulásának jelenlegi szédítő sebessége mellett.

No de mi is történt valójában? A reformtörvény egy picit enyhített a pedagógia alapszabályait lábbal tipró eddigi gyakorlaton, mely a kisebbségi tanulót is arra kötelezte, hogy egy adott életkoron túl többségiekkel azonos követelményeknek tegyen eleget, miközben azonos módszerrel oktatják, tehát eleve eredménytelenségre ítélik.

Egy kicsit lefaragott a hátrányos helyzetből, nevezzük nevén: a diszkriminációból, miközben alapjában nem változtatott rajta. Ezentúl talán egy szerény fokkal hatékonyabb lesz tehát az államnyelv elsajátítása a magyar iskolákban — ennyi történt mindössze.

Azaz elértük, hogy ami alapvető román érdek is — annak az útjából elhárulhat pár akadály, de korántsem az összes. Sikerült meggyőznünk a döntésképes tényezőket, hogy ami nekik (is) jobb, azt holnaptól kevésbé akadályozzák, mint eddig.

Hát egyelőre itt tartunk az oktatásügyi emancipációban — ha egyáltalán megérdemli e nevet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2009-09-30: Nemzet-nemzetiség - x:

A kormányzati szerepvállalás dilemmái - Farcádi Botond

Noha sokan igencsak kétkedve fogadták az európai parlamenti választások előtt létrejött magyar összefogást, azt állítva: nem több az egyszerű, voks előtti megállapodásnál, az elmúlt hónapokban bebizonyosodott: lassan, döcögve, de valamiféle párbeszéd mégiscsak beindult a magyar szervezetek között, lassan-lassan sikerül megállapodni abban a nemzeti minimumban, amelyet minden oldal képvisel, ha más-más eszközökkel is küzdene érte.
2009-09-30: Nemzet-nemzetiség - x:

Alázatosan jelentem - Balázs Antal közlegény

Váncsa zászlós úrnak, hogy a sepsiszentgyörgyi Hősök Temetőjébe (közös temető) Ön által állíttatott, A SZIBÉRIAI KEMEROVO STALINSZKI HADIFOGOLY TISZTITÁBOR RABJAINAK EMLÉKÉRE 1944—1949 feliratot viselő kopjafát senkitől sem kényszerítve felújítottam, tartósítottam. Tettem ezt az ön iránti tiszteletből az utókor számára.