Borcsa János irodalomtörténész, kritikus szerkesztésében nemrég látott nyomdafestéket a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadónál egy vaskos, keménykötésű könyv: Kézdiszentléleki breviárium.
Egyfajta tükre ez a községnek, hisz aki végigolvassa, maga elé képzelheti a helyet, a templomvárat, a perkői kápolnát, a búcsút, de a mindennapi életet is. Ha netán az olvasó ismeri a településeket, az ottani embereket, mindjárt otthon érzi magát. A helybeli meg pláne, hisz őneki, őróla szól a kötet, melyet Borcsa János — mint bevezetőjében fogalmaz — összehordott, ahogyan a méhek is hordanak, s ahogyan Kányádi Sándor ösztönöz mindenkit: be kell hordanunk mindent, a szavakat is. Borcsa János nem hetet-havat hordott össze, hanem lokálpatriotizmustól fűtve igen gondosan, szakértelemmel gyűjtötte egybe szülőföldje történelmi, néprajzi, társadalmi keresztmetszetét megmutató írásokat.
A szerkesztő előszava után Kézdiszentlélek címerének bemutatása következik, majd a község régészeti múltját ismerhetjük meg Székely Zsolt tanulmányából, a falvak, a névadó Kédiszentlélek, valamint a községhez tartozó Kézdikővár és Kézdiszárazpatak bemutatása következik Binder Pál, Cserey Zoltán, Kónya Ádám és Kisgyörgy Zoltán írásaival. A továbbiakban a könyv több részre tagolt. Írott források tanúsága fejezetcím alatt oklevelek tükrében mutatkozik meg a község, a történetírásban és a szépirodalomban szereplő, a falvakra vonatkozó részletek kerültek be a kötetbe, az 1848—49-es szabadságharc, a két világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak állítanak emléket. Az épített örökséggel, a templomvárral, a Szent István-kápolnával, a népi építészettel ismerkedhetünk az illusztrációs anyaggal is ellátott könyvben. Akik előttünk jártak és A lélek mindenesei fejezetcímek alatt a községért tevőknek állítanak emléket, bemutatják a közművelődési és sportéletet. Szellemi-tárgyi örökségünk is megjelenik, népszokásokat idéznek fel, helyi népköltészetből kapunk ízelítőt. Nem maradhatnak el a helynevek sem. Volt hadifoglyok visszaemlékezései Iochom István, lapunk kézdivásárhelyi tudósítójának Élet a csipkésdrót mögött című kötetéből kerültek át. Közel két tucat, napjaink társadalmi életét boncolgató riportot, tudósítást a Háromszék hasábjairól tallózott a szerkesztő.
Borcsa János példát mutat, ráadásul igen magasra állítva a mércét, s ez jó. Kövesse hát, aki teheti, ezzel is hozzájárulva identitásunk megőrzéséhez, népünk szolgálatához!
