Könyvbe kötött Kézdiszentlélek - Szekeres Attila

2009. október 3., szombat, Magazin

Borcsa János irodalomtörténész, kritikus szerkesztésében nemrég látott nyomdafesté­ket a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadó­nál egy vaskos, keménykötésű könyv: Kézdiszentléleki breviárium.

Egyfajta tükre ez a községnek, hisz aki végigolvassa, maga elé képzelheti a helyet, a templomvárat, a perkői kápolnát, a búcsút, de a mindennapi életet is. Ha netán az olvasó ismeri a településeket, az ottani embereket, mindjárt otthon érzi magát. A helybeli meg pláne, hisz őneki, őróla szól a kötet, melyet Borcsa János — mint bevezetőjében fogalmaz — összehordott, ahogyan a méhek is hordanak, s ahogyan Kányádi Sándor ösztönöz mindenkit: be kell hordanunk mindent, a szavakat is. Borcsa János nem hetet-havat hordott össze, hanem lokálpatriotizmustól fűtve igen gondosan, szakértelemmel gyűjtötte egybe szülőföldje történelmi, néprajzi, társadalmi keresztmetszetét megmutató írásokat.

A szerkesztő előszava után Kézdiszentlé­lek címerének bemutatása következik, majd a község régészeti múltját ismerhetjük meg Székely Zsolt tanulmányából, a falvak, a névadó Kédiszentlélek, valamint a községhez tartozó Kézdikővár és Kézdiszárazpatak bemutatása következik Binder Pál, Cserey Zoltán, Kónya Ádám és Kisgyörgy Zoltán írásaival. A továbbiakban a könyv több részre tagolt. Írott források tanúsága fejezetcím alatt oklevelek tükrében mutatkozik meg a község, a történetírásban és a szépirodalomban szereplő, a falvakra vonatkozó részletek kerültek be a kötetbe, az 1848—49-es szabadságharc, a két világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak állítanak emléket. Az épített örökséggel, a templomvárral, a Szent István-kápolnával, a népi építészettel ismerkedhetünk az illusztrációs anyaggal is ellátott könyvben. Akik előttünk jártak és A lélek mindenesei fejezetcímek alatt a községért tevőknek állítanak emléket, bemutatják a közművelődési és sportéletet. Szellemi-tárgyi örökségünk is megjelenik, népszokásokat idéznek fel, helyi népköltészetből kapunk ízelítőt. Nem maradhatnak el a helynevek sem. Volt hadifoglyok visszaemlékezései Iochom István, lapunk kézdivásárhelyi tudó­sítójának Élet a csipkésdrót mögött című kötetéből kerültek át. Közel két tucat, napjaink társadalmi életét boncolgató riportot, tudósítást a Háromszék hasábjairól tallózott a szerkesztő.

Borcsa János példát mutat, ráadásul igen magasra állítva a mércét, s ez jó. Kövesse hát, aki teheti, ezzel is hozzájárulva identitásunk megőrzéséhez, népünk szolgá­latához!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1349
szavazógép
2009-10-03: Kiscimbora - x:

Tányértalpas (Játszósarok)

Kiszámolóval válasszatok egy farkast és egy bárányt, aztán kézen fogva alkossatok kört. A farkas a körön kívül áll, a bárány belül.
2009-10-03: Magazin - x:

Isten ostora - Bencze Mihály

Kopecsni Gábor a Kárpát-medence baranta-mozgalmának egyik vezéregyénisége, a sagai első Kurultáj egyik küldöttje, a torgai madjarok kiemelt barátja, a barcasági baranta-csapat alapítója és vezető edzője, az idén jelentette meg a Baranta Kiskönyvtár sorozat első könyvét, amelynek címe: A magyar karikásostor.