A keresztek ehhez a földhöz kötik a bélafalvi embert
Nyelvészeink gyakorta adósok helységneveink magyarázatával. Marton Gyula professzor írta le, hogy Bélafalva nevének az égadta világon semmi köze a Béla férfinévhez, sem pedig Béla nevű királyainkhoz, merthogy a név a szláv bjelűj, azaz fehér szóból származik. Eddig tart a magyarázat, s ami mögötte van, az talánynak tűnik.
Ezt próbáltuk fejtegetni, miközben robogtunk a szentföldi falu felé. Az énlaki fehér martokon olykor kirajzolódó Firtos lovának alakjára gondoltunk, ugyanis Telek patakában, ahol az egykori kőbánya működött, a sárgás színű perkői homokkő padjai száraz időben eléggé kifehérednek. Ezek lennének a fehér martok? És jött a másik gondolat: itt, a kőbánya közelében tárták fel régészeink a térség egyik leggazdagabb szláv telepét. Ha szabadjára engedjük a gondolatot, elképzelhető, hogy az első székely népcsoport letelepedéséig itt maradó szláv népességtől vehettek át őseink helyneveket, helységneveket, így annak a helynek a nevét is, ahol később, csak a XIV. század idején a falu megalakult. Bélafalvának az 1567-es összeírás alkalmával tizenkilenc kapuja volt. Tovább bíbelődve a fejtegetéssel, az is érdekesnek tetszik, hogy a falu őslakói ma sem Bélafalvának, hanem Bélefalvának ejtik településük nevét, ami, tesszük hozzá talán túl bátran: közelebb áll a bjelűjhöz...
Hogy emlékezzék az utókor
A gyulafehérvári katolikus millenniumi ünnepségen és Szent Mihály-napi búcsún sok száz szentföldi — köztük bélafalviak — vett részt. Ott volt a 15. Székely Határőr Gyalogezred csapata, valamint sok-sok helybeli személygépkocsival. Több kapun kopogtattunk be, amikor a szomszéd sajnálatunkra közölte: Gyulafehérváron vannak!
— Ilyen élményben ritkán van része az embernek — mondták másnap. — Látni a történelmi székesegyházat, hallani az emlékbeszédeket felemelő érzés volt, no meg aztán ki tudná azt megmondani, hogy félezer, avagy ezer esztendő múlva lesz-e ott templom, lesz-e magyar ember a Maros völgyében? Lesz-e Istenben hívő kereszténység? Lélekben megerősödve jöttünk vissza, nem néztük a fáradságot, mert hát Fehérvár nem itt van a közelben. Hasonlatos lelki emelkedettség itthon nálunk csak a Szent Adalbert-templombúcsúk alkalmával tapasztalható. Örvendtünk, mert ezen a nagy eseményen velünk volt Vatány atya, a mi plébánosunk is.
Tuzson Norbert és Zsombor: Mi tudjuk, hogy ki volt Tuzson János
Hazafelé terelve a szót, el kell mondanunk, hogy a falu katolikus népe egyházas közösség. Mindenütt, templomban, a harangtornyon, a temetőkertben példás a tisztaság és a rend. Olyan ez a hely, mint egy panteon, egyik zugában stílusában mértéktartó ravatalozó. Keresztek tengere a temető, három faragott kopja jelzi, hogy székely nép lakja a falut, egy kis kopja homlokán ott látni a keresztet is. Nincs hely arra, hogy elmondjuk, hány jeles bélafalvi személynek nyugvóhelye ez a temető: szellemi nagyoknak, nyelvészeknek, matematikusoknak. Közepébe odaképzeltük a Nyerges-tetői csata hősének emlékkövét is. Tuzson János (1825—1904) honvédőrnagy porai ugyanis a sepsiszentgyörgyi római katolikus temetőben nyugszanak. Jut-e egy csokor bélafalvi virág majd sírjára halottak napján? — tettük fel a kérdést, merthogy Tuzson néven sokan élnek ebben a faluban.
Vissza az életbe
S az élet az iskolát jelenti, ahol maréknyi bélafalvi gyerek kis iskolamúzeumot hozott össze, itt ápolják az iskolának nevet adó honvéd őrnagy emlékét. Itt minden gyermek tudja, hol a Nyerges-tető, mi az, amit falujukra hagyott a matuzsálemi kort megért Orbán Lazi bácsi az ő csűrmúzeumával. Az iskolai gyűjteményben őrzik annak a császári-királyi kinevezésnek a másolatát, amellyel ,,apostoli szentsége Ferencz József" 1873-ban alezredesi rangot adományoz Tuzson őrnagynak.
— Az óvó nénit délelőtt én helyettesítem pár napig, én foglalkozom a kicsikkel. Soha ennyi óvodás: húszan vannak! Délután az egy osztatlan osztálynyi tanulómmal, csupa tizenkét gyerekkel dolgozom — fogadott Kiss Melinda tanítónő, aki egy évtizede oktatja-neveli Tuzson őrnagy ,,unokáit". Rendezett az iskola: meszeltek a nyáron, higiénikus, beépített illemhelyek, hajópadló a tágas előtérben és az óvoda folyosóján. Mindkettőt a tanács rendezte. Ha kedvez az idő, az épület belső fele előtt megkezdett virágoshelyet is befejezik, kis kerítéssel veszik körül.
Melinda tanító néni a kicsinyekkel
Ősz lévén, a tanulók színes falevelekből mozaikokat ragasztottak. Sorban mutatta ötletes alakjait Orbán Olivér, Fekete Roland, Máthé József Attila, Opra Anita, Péterfi Mária, valamennyien a tavalyi Napsugár rejtvénysorozat nyertesei.
Ősz lévén, a tanulók színes falevelekből mozaikokat ragasztottak. Sorban mutatta ötletes alakjait Orbán Olivér, Fekete Roland, Máthé József Attila, Opra Anita, Péterfi Mária, valamennyien a tavalyi Napsugár rejtvénysorozat nyertesei.A falu csak harangszó után válik mozgalmasabbá. Égő száraz gaz füstjét hordozza a szél a mező felett. Alig látni még őszi mélyen szántott parcellát. A végét járja a krumpliszedés, elvétve egy-egy szekér andalog istállótrágyával a határ felé. A bélafalvi ember szavait csak a mindennapi gondok eresztik útnak. Ha a munkanélküliségről, a vissza nem szolgáltatott föld- és erdőterületről, a legeltetésről esik szó, beszédesebbek lesznek. Ám az érmének mindig két oldala van. Bár többször bizonyította a sokgyermekes Boldizsár Béla volt megyei tanácstag, hogy tett valamit szülőfalujáért, mégis olyan embernek tartják, aki gyakran csak a dolgoknak a fonákját vizsgálja. Nincs is azzal baj, ha valaki a bajokat akarja orvosolni, ám jó, ha rápillant olykor a pozitívumokra is — bólintott rá nagyobbik fia, Attila —, mert eredmények is vannak. Az apa, aki szintén a gyulafehérvári ünnepségre utazott, telefonon sorolta falura tekintő meglátásait. Közeledik a tél — mondta —, és még nem kaptak tűzifát a rászorulók, nincsenek teljesen rendbe téve a mezei utak, felette leromlott az Esztelnek felé tartó út, az iskola sportpályájára fát raktározott a közbirtokosság, több gondot kellene fordítania a községi tanácsnak a falura, orvosolnia kell a súlyos szociális problémákat, nem kapták meg a lisztadagot az arra rászorulók, menteni kellene a csűrmúzeumot, csak a kultúrotthon konyháján keresztül van kijárat az illemhelyre, pusztul a bélafalvi vasúti megálló épülete, életveszélyes a Felszegi közkút, ha gémeskúttá varázsolhatnák, jobbítana a faluképen...
Sebestyén Lajos és Balázs Géza: Szeretünk ebben a faluban élni
Méltánylandó az a szociális jellegű munka, amit a Caritas Humanitárius Megsegítő Alapítványon keresztül szervez Boldizsár Béla, s hogy a Tuzson János Hagyományőrző Társulat vezetőjeként adózik minden magyar történelmi és ünnepi eseményen. Fia, Boldizsár Zoltán másodéves egyetemista készséggel szegődött vezetőül, és bemutatta a falu történelmi emlékeit. Információja révén jutottunk el Sebestyén Lajoshoz, aki a millennium tiszteletére saját erejéből visszaállíttatta a falu szívében az egykori országzászló-talapzatot.
Boldizsár Zoltán
Az érem másik oldala
A falu jelenéről-jövőjéről Bögözi Árpád falufelelőstől és Jakab Edit kézdiszentkereszti polgármestertől érdeklődtünk. A falufelelős néhány, a település számára fontos információval szolgált:
— Szűkebben áll az önkormányzat pénz felől, de a tét most az, hogy mit lehet megvalósítani önerőből — mondta. — Sajnos, a közbirtokosságnak nem nagy az anyagi ereje, közösségi dolgokban kevésbé tud bepótolni, mert fiatal az erdőállomány, csak hatvanéves. A gyenge hozadék miatt lázonganak a tagok is. Érthető. 1600 köbméter fát termeltünk ki gyérítésből, és nem tudtuk eladni. Jó kezdeményezésnek bizonyult azonban az, hogy helybeli fiatalokkal végeztettük el a csemeteültetést a közbirtokossági vágottakban. Jó munkát végeztek a fiatalok, mintha érezték volna, hogy gyümölcseit is majd ők és gyermekeik fogják élvezni. Télire való tűzifát is fogunk majd juttatni a tagoknak, családonként azonban eléggé kevés jut: talán egy-egy méter. Azt a fát is ki fogjuk osztani, amit az iskola udvarán tároltunk, kapnak a valóban rászorulók is belőle. Egyébként az iskola is közbirtokossági vagyon... A 86 hektár legelőnkből csak 27-et tudtunk értékesíteni, a juhok legelnek rajta fenn, a Lassúágon. Ennyire kaptunk támogatást a kifizetési ügynökségtől. Idén visszakaptuk az Ezeréves erdő területét. Tudjuk, hogy értékes rezerváció, hogy védeni kell. Tennénk is érte, de különösen akkor, ha valami haszon, mondjuk, turisztikai vonalon, mutatkozna is utána. Ebben a dologban egyelőre tanácstalanok vagyunk.
Gondolom, megérti a lakosság, hogy gazdasági válság időszakában többnyire az önerőre kell támaszkodni. Erre az évre vannak még terveink, elképzeléseink. Fel akarjuk javítani a gyalogjárókat, s az idő függvénye, hogy a kántori lakás tetejét is újra tudjuk építeni. Ehhez már beszereztük a faanyagot. Az egyháznak van ugyanis 30 hektár erdeje a közbirtokosságban. Bélyegeztettek fát, abból oldják meg a templom téli fűtését. Sújt itt is a munkanélküliség. Ipart, befektetőket érdemelne ez a falu, így csak éppen, hogy él — sorolta a falufelelős.
A polgármester asszony indulóban volt. Alig néhány perc erejéig tudtuk igénybe venni. Kérdésünkre, hogy mire számíthat a községhez tartozó Bélafalva a közeljövőben, a következőket mondta:
— Sajnos, a 3.22-es vidékfejlesztési programban nem szerepel semmi erről a településről, azonban dolgoznak az Esztelnek felé tartó műút felújításának tervezetén, amire biztosan számíthatunk. Bélafalva infrastruktúrájának kiépítése (ivóvíz és kanalizálás) egyelőre még várat magára.
A polgármesteri hivatalban tájékoztattak arról, hogy a bélafalvi rászorulók és kisnyugdíjasok lisztadagja megérkezett. Kiszállítják a faluba, és kiosztását helyben fogják megoldani.
Bélafalvi látogatásunk utolsó pillanata lehangoló: a vasúti megálló épületének egyik részéből már ellopkodták a nyílászárókat, a másik részén még ott a lakat. A Székelyföld egykori fejlesztésének vívmánya, a Sepsiszentgyörgy—Bereck szárnyvonal mindig a település hasznára volt. Az egyre gyengülő vonalat a Regiotrans használja. Nem érdeke a CFR tulajdonában lévő épületek karbantartása. Miként sem itt, sem máshol nem alakult ki olyan önkormányzati és vasútminisztériumi kapcsolat, egyezség, ami a pusztuló-romosodó megállók és állomásépületek hasznosnak mutatkozó mentését körvonalazná, megoldaná.
