A harmincnégy éves szakember 2000-ben szerzett állatorvosi diplomát a iaiş-i egyetemen, azóta az állat-egészségügyi hatóság keretében dolgozott. Nős, két gyermek édesapja, és jól beszéli a magyar nyelvet is. (Incze Péter)

Programmal az almáért

Idén mintegy 200 000 tonna magyarországi ipari almának nincs még piaca, így azok a termelők, akiknek nincs szerződésük a feldolgozókkal, nem tudják eladni az ipari almát, és várhatóan tönkre fognak menni ― állítják a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szakértői. Az ipari alma felvásárlási ára 7―11 forint között mozog kilogrammonként, azaz a tavalyi állapothoz képest ― amikor a termelők hetekig bojkottálták a feldolgozók működését ― semmit nem javult az almatermelők helyzete. Az étkezési alma piaca szintén pang. A tavaly több mint 10 000 tonna almát értékesítettek a termelők a Magoszon keresztül a CBA üzletláncban. Emellett megközelítőleg 100 tonna alma került az önkormányzatokon keresztül az iskolákba, óvodákba, intézményekbe több mint 30 000 gyermek étkezésének kiegészítésére. A múlt évi sikert követően a Magosz idén is elindította iskola-alma akcióját Minden gyerek, iskolás és óvodás kapjon napi egy almát! jelmondattal. Idén eddig több mint 30 önkormányzat jelezte, hogy részt kíván venni az akcióban.

Megkezdődött a szüret

Megkezdődött a nagyszüret Tokaj-Hegyalján, múlt szombaton benépesültek a történelmi borvidék szőlőtáblái; a hegyközségi tanács elnöke 270―280 ezer mázsa termésre számít, a kilogrammonkénti felvásárlási ár minőségtől függően 45―70 forint. A szokásosnál jóval hamarabb kezdődött meg a hagyományos hegyaljai szőlők, a furmint és a hárslevelű szüretje. Azért nem várnak tovább, mert a száraz idő miatt rohamosan csökken a szőlő létartalma. Tokaj-hegyalján a szőlészek, borászok általában ― éppen a szemek aszúsodása miatt ― a lehető legtovább (ha lehetséges, október utolsó napjaiig) kivárnak a szüret megkezdésével. Idén viszont nem vártak addig, mert már most valószínűsíthető, hogy lényegesen kevesebb lesz az aszú, amelynek felvásárlási áráról még nem tudni.

Több éhező gyermek lesz

A klímaváltozás következtében négy évtized alatt 25 millióval több éhező gyermekre kell számítani, elsősorban a globális felmelegedés által súlyosabban érintett afrikai és ázsiai területeken ― derül ki egy kutatásból. A Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet beszámolója szerint a klímaváltozás hatásai nélkül is az 5 éven aluli korosztályból 2050-re mintegy 113 millió gyermek lesz alultáplált. Ehhez képest a klímaváltozást is számításba véve 20 százalékkal több éhezőre kell számítani. A globális felmelegedés 15 millió afrikai gyermek alultápláltságát okozhatja. Az éghajlatváltozás elsősorban a fekete-afrikai és a dél-ázsiai országok mezőgazdaságát sújthatja. Az intézet éppen ezért az öntözéssel és vidékfejlesztéssel kapcsolatos kutatásaihoz keresi a kormányok és befektetők támogatását. A klímaváltozással Dél-Ázsiában 14 százalékkal terem majd kevesebb rizs, a Szaharától délre eső területeken pedig a kukoricából számítanak 10 százalékkal kevesebb termésre.