Tekintettel arra, hogy a méltán nagy sikerű rendezvényből a szervezők hagyományt kívánnak teremteni, a Jancsó nemzetség történelméből hiteles adatokat és közérdeklődésre számot tartó érdekességeket próbáltunk csokorba gyűjteni.

A Háromszék foglalkozott a gelencei Jancsók egyik méltán híres publicista-történész tagjával, Jancsó Benedekkel, aki Gelence szülötte volt, de a többi arra érdemes Jancsóról — nyilván, terjedelmi okokból — nem történt említés.

A rendkívül kiterjedt, és az egész történelmi Magyarországon szétszóródott Jancsó családról a háromszéki Szentkatolnán született Bakk Endre kanonok írt 1883-ban és 1895-ben tudományos igénnyel családtörténelmi könyveket, melyekben a bemutatott részletes családfaadatok — és a jelenkor kutatásai — azt bizonyítják, hogy a család tagjai megbecsült helyet foglaltak el Magyarország — ezen belül elsősorban Erdély — társadalmában; illetve házasságaik révén Erdély számos meghatározó családjával kerültek rokonságba (Andrássy, Apor, Bodor, Cseh, Kálnoky stb.).

Külön érdekessége az említett könyvnek, hogy — hasonlóan Szent István királyunk intelmeihez — a nagy hírű elődök példájával ajánlásokat ad a jövő Jancsó nemzedékének a követendő életvitelre és a közösségi gondolkodásra.

Ahogy sok háromszéki család, a Jancsó család a múltban és a közelmúltban is sok igen értékes embert adott a Hazának.

A legújabban felkutatott forrás (Jancsó Pál testamentuma) szerint az 1560?—1642 között élt kercesorai Jancsó Pál hadvezér — Bocskai István, Bethlen Gábor, Báthori Gábor, I. Rákóczi György hű embere — meghatározó katonai és udvari alakja volt a fejedelmi udvaroknak, ezáltal Erdély történelmének, nagyapja, idősb. Jancsó Pál a mohácsi csatában esett el. Külön érdekesség, hogy ez az ízig-vérig katonaember családja tagjai felé szintén intelmeket fogalmaz meg irodalmi stílusban, melynek fő mondanivalója a becsületes és tisztességes élet, valamint a családi értékek és kapcsolatok továbbvitele.

A Jancsók gelencei ágából származott sok jeles katona, politikus, szentéletű egyházfi. Közülük példaként emeljük ki azt a Jancsó Istvánt, aki Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem szolgálatában állt, részt vett hadjárataikban — a dokumentumok szerint a hazának kitűnő szolgálattal —, vagy a később élt Jancsó István secretariust, aki a műemlék templom harangját öntette a 18. század végén. Az egyház aktív szereplője volt Jancsó János minorita rendfőnök, az erdélyi közösség megbecsült tagja. Meg kell említeni a család kiválóságát, Jancsó Imrét, aki 1848-ban belügyminiszteri tanácsosként életét adta a hazáért.

A gelencei ág utolsó férfi képviselője, a gelencei Jancsó-birtok utolsó lakója, Jancsó Péter — túlzás nélkül — akár Wass Albert regényalakja is lehetne. Jancsó Péter meghurcoltatást, kínzást és nélkülözést vállalt hite, meggyőződése és magyarsága miatt. Hosszú haja és szakálla sem hóbort vagy különcség volt, szent fogadalmat tett, hogy származása és neveltetése ellenére nem köt nyakkendőt és nem borotválkozik, haját nem vágja le, amíg a kommunista uralom meg nem szűnik. Példaképül kívánkozik elénk életvitele, ahogy tisztességes emberként próbált boldogulni egy lehetetlen világban. Emberi tartása, székely nemesi öntudata, katonamúltja lehet, hogy messziről félreérthető volt, de kiváló emberi erényeket hordozott. Barátaival, rokonaival, a hasonló sorsra jutott és a maradást vállaló réteggel élő kapcsolatot tartott. Tűrte a legsúlyosabb elnyomatást, a börtönt, testi sérülései ellenére hősiesen védelmezte, amit igaznak gondolt, a hazát, a családot. Jancsó Péterről a kiváló művészettörténész, építészeti és iparművészeti szakíró, Bodor Ferenc készített 1990-ben kortörténeti filmet.

A Jancsó család egymásra talált képviselői a maguk szerény lehetőségei szerint szeretnének a nagy elődök nyomán a kultúra, a közösségi érzés megélése területén tenni, ahogy ma adódik. A család internetes honlapja — a lelkes szakértőket is magában foglaló csapattal a háttérben — kísérletet tesz az évszázadok alatt meglazult kötelékek szorosabbra fűzésére, így aktívan bekapcsolódik rendezvények, közös utazások szervezésébe, maga elé anyagi érdekektől mentes nemes célokat tűzve. A család történetét megíró primor szentkatolnai Bakk Endre kanonok könyvében megfogalmazottak megszólítanak, üzennek, mondhatni NÉVEN neveznek ma is! Az összetartozás, a lelki egység most mindennél fontosabb, ebben az elárvult világban ki tudja, mennyi átok, megkötözöttség nehezíti nemzetünk boldogulását.

Természetesen, korunk Jancsó nemzetségében is vannak kiváló személyiségek, a kultúra, a tudomány, a közélet jeles szereplői, akikre büszkék vagyunk. Mi most mégis a múlt — benne nagyszerű családtagjaink — bemutatásával szeretnénk emléket állítani a régi nagyok szellemi útravalója alapján.