Több római kori szobor is heverhet a híres Kék barlang mélyén, Capri szigetén — vélik olasz kutatók víz alatti vizsgálatok alapján, amelyek során ókori műremekek talapzatát fedezték fel.
Az I. században a Kék barlang (Grotta Azzura) Tiberius császár (Kr. e. 42—Kr. u. 37) ,,úszómedencéjeként" szolgált, a szobrok pedig vélhetően istenábrázolások voltak — olvasható a Discovery Channel hírei között. ,,Az előzetes víz alatti vizsgálat során több szobortalapzatot is találtunk, ez azt jelentheti, hogy a műalkotások valahol a közelben lehetnek" — mutatott rá Rosalba Giugni, a Marevivo környezetvédelmi program elnöke. A Marevivo-projekt a Kék barlang eredeti szépségében való helyreállítását célozza. A tervek szerint az ókori szobrok pontos másolatát helyeznék azokra a helyekre, ahol két évezrede álltak.
Capri volt a Római Birodalom szíve tíz éven át, Kr. u. 27 és 37 között, itt tartózkodott ugyanis állandó jelleggel uralkodása idején Tiberius, aki igen kedvelte kellemes éghajlatát, de a merénylőktől rettegő császárt vonzotta a sziget magánya is. A császár tizenkét villája között ,,ingázott" a szigeten, mind közül a Villa Jovis (Jupiter villa) volt a legpompázatosabb, amelyet háromszáz méterre a tenger fölött építettek, s ahonnan rá lehetett látni a Vezúvra. A Villa Jovisból vetették a mélységbe azokat, akik magukra vonták a császár haragját. A hétezer négyzetméteres villáról említést tesz Tacitus római történetíró, Suetonius életrajzíró szerint pedig itt rendezte vad orgiáit Tiberius. A Grotta Azzura a császár ,,úszómedencéjeként" szolgált, aki meztelen fiúk és lányok társaságában szeretett fürdőzni a barlang vizében.
A kutatók szerint a barlang igen pompázatos lehetett: 1964-ben fedeztek fel a régészek három antik szobrot, amelyek a tengerfenéken hevertek. Az egyik Neptunust, a rómaiak tengeri istenét ábrázolta, míg a másik kettő a görög Tritónt, a tenger trombitását. A félig ember, félig hal alakú Tritón Poszeidón görög tengeristen és Amphitrité, a tenger királynőjének fia volt. Tritón szülei víz alatti palotájában élt, s szigonnyal és kagylótrombitával a kezében járta a tengert. A kagylótrombita hangjára, ha erősen belefújt, heves viharok söpörtek végig a tengeren, de tompa zúgásától a legpusztítóbb vihar is elcsitult, ha gazdája úgy akarta.
A megtalált szobrok alátámasztották az idősebb Plinius (Kr. u. 23—79) római író, polihisztor állításait, aki szerint a tengeri barlangot kagylótrombitán játszó Tritón-szobrok ,,népesítették" be. Feltehetően a Neptunus vezette Tritón-sereg a barlang sziklafalai mentén sorakozott fel, a szobrok térdig a vízben álltak.
A Marevivo-vizsgálat során, amely a három szobor talapzatát kívánta felkutatni, a búvárok 150 méteres mélységben összesen hét alapzatot találtak. Ez azt jelenti, hogy legkevesebb négy további szobor nyugszik a homokos tengerfenéken.
