Fizetésképtelenséggel riogat az államfő

Várhatóan ma délután dől el, kit nevez ki miniszterelnöknek Traian Băsescu, és az új kormányt mely pártok támogatják majd — tegnap esti, az alakulatok vezetőivel való tanácskozást követő nyilatkozatában ugyanis az államfő újabb tárgyalásokra szólította fel a vezetőket. Hangsúlyozta: a kormányfő kinevezése az alkotmány értelmében kizárólag az államfő hatásköre, ő pedig egy pillanatra sem tér el az alaptörvény előírásaitól. Azt sugallta, hogy a Demokrata-Liberális Párt által javasolt személyt fogja kinevezni miniszterelnöknek, hiszen az Emil Boc vezette alakulat rendelkezik a legtöbb mandátummal a parlamentben. Mint mondta, a Demokrata-Liberális Párt lemondott arról, hogy ismét Emil Bocot javasolja a kabinet élére, ezért figyelembe veszi elképzelésüket. Klaus Johannisról elismerően szólt az államfő, mint mondta, korábban a tanügyminiszteri tisztséget is felkínálta számára, a javaslattól nem zárkózik el, de egyelőre más megoldást részesít előnyben. Hangsúlyozta: a parlamenti többséget a kinevezett miniszterelnöknek kell megteremtenie, ha ez nem sikerül neki tíz napon belül, le kell mondania. Felhívta a pártok figyelmét, hogy elsősorban ne a politikai, hanem a gazdasági válságra keressenek gyógyírt. Az utóbbi napokban a pártok játékszernek tekintették a gazdaságot, nem vették figyelembe, milyen súlyos helyzetet teremtenek azzal, hogy a gazdasági válságot politikai válsággal tetézték — mondta.

Beszédében többször is kiemelte: olyan gazdasági szakembert szeretne a kormány élére, aki képes azonnali megoldásokat kidolgozni a gazdasági válság hatásainak tompítására, és teljesíti a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelszerződés feltételeit. A hitelrészlet folyósítása nélkül ugyanis előfordulhat, hogy nem tudják folyósítani a nyugdíjakat és a fizetéseket, ráadásul az alkotmánybíróság tegnap elhalasztotta a döntést az állami ügynökségek átszervezéséről szóló jogszabály törvényességéről. Ez a jogszabály rendelkezik egyebek mellett a közalkalmazottak tíznapos fizetetlen szabadságáról.

Jóllehet a Demokrata-Liberális Párt hivatalosan még nem javasolt senkit a miniszterelnöki posztra, Băsescu leírása (amelyet egyébként már kora délután említett az Európai Unió országainak nagyköveteivel folytatott megbeszélésen) tökéletesen ráillik Lucian Croitorura, a Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadójára, akit a sajtó már délben lehetséges kormányfőként emlegetett. Időközben újabb nevek is felmerültek: például Daniel Dăianu, Florin Georgescu, Mihai Tănăsescu.

Ki tárgyal, ki fenyegetőzik

Amint az várható volt, Băsescu javaslatát nem fogadták kedvezően az ellenzéki pártok. Lapzártánkig mindössze az RMDSZ küldöttsége tárgyalt a demokrata-liberálisokkal, Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az Emil Boc vezette alakulat nemzeti egységkormány létrehozását javasolta független miniszterelnökkel, a szövetség képviselői pedig Klaus Johannis támogatását ajánlották a demokraták figyelmébe. A Realitatea hírtelevízió információi szerint a találkozó eredménytelenül zárult, a demokrata-liberálisok nem nevesítettek miniszterelnök-jelöltet, a szövetség pedig kitart Johannis támogatása mellett.

Élesen bírálta Traian Băsescut Mircea Geoană, a Szocáldemokrata Párt elnöke. Szerinte az államfő azért húzza az időt, hogy hatalmon maradhasson a demokrata-liberális alakulat, és arra számít, hogy a feloszlatással zsarolja majd a törvényhozói testületet. Hasonló szellemben nyilatkoztak a liberális vezetők is, támogatásukról biztosítva Klaus Johannist, indokolatlannak minősítve kinevezésének elutasítását.

Kormánybukás után, kormányalakítás előtt

Traian Băsescu esti nyilatkozatának előzménye, hogy délelőtt az ellenzéki pártok vezetői és a nemzeti kisebbségek képviselői a Klaus Johannisszal való találkozásuk után egyöntetűen támogatásukról biztosították a szebeni polgármestert, aki hivatalosan is bejelentette: vállalja a megbízatást. Abban is megállapodtak, hogy szakértői kormányt vezet majd Johannis, a minisztereit ő maga válogatná meg, a szebeni polgármester pedig már arról beszélt, karcsúbb kabinettel dolgozna. Kisebb nézeteltérések a leendő kabinet mandátuma ügyében voltak, a szociáldemokraták csak az elnökválasztásokig szeretnék a megbízást, a liberálisok viszont a kormány teljesítményétől függően elképzelhetőnek tartják, hogy hosszabb ideig is Johannis legyen a miniszterelnök. A pártvezetők levélben értesítették az államfőt javaslatukról, egyúttal külön találkozót kértek tőle. Időközben azonban az államfő az EU-tagországok nagyköveteivel folytatott megbeszélésen már elejtette, hogy olyan miniszterelnököt javasol, aki „érti a Nemzetközi Valutaalap nyelvét". A hír hallatán a liberálisok azzal fenyegetőztek, az alkotmánybírósághoz fordulnak, hiszen az államfő elutasítja a parlamenti többség akaratát. Felmerült ugyanakkor az a lehetőség is, hogy a parlament két háza együttes ülésen fogad el egy Johannist támogató nyilatkozatot. Băsescu külön nem fogadta ugyan az ellenzéki pártok képviselőit, délután öt órára viszont konzultációra hívta a parlamenti alakulatok vezetőit. Mint a tanácskozás elején a kamerák nyilvánossága előtt jelezte: tudomásul vette a javaslatot, de nem támogatja a szakértői kormány megalakulását, szerinte ugyanis a pártok technokraták mögé bújva kerülik a felelősséget. Politikai kabinetet, független miniszterelnök vezette nemzeti egységkormányt javasolt a jelenlevőknek. A találkozó nem hozott lényeges áttörést, az ellenzéki pártok továbbra is Johannis és a szakértői kabinet mellett foglaltak állást, hangsúlyozva, semmi sem indokolja a javaslat elutasítását. A nemzeti egységkormány ötletét azért nem tartják jónak, mert a tárcák fölötti alkudozások elhúzódnának, márpedig a gazdasági válság miatt mielőbb munkához kellene látnia a kabinetnek.