Máthé Ferenc életművének könyveForgácsok a fafaragó műhelyéből — Sylvester Lajos

2009. október 24., szombat, Kultúra

Széll János vésztői néprajzos A fa nem hazudik című könyve Máthé Ferenc Ilonka vargyasi fafaragó népművész életművének monografikus, képes illusztrációkban gazdag összefoglalója.

Máthé Ferencet bő négy évtizede ismerem, munkásságáról, alkotásairól több ízben is írtam, számos olyan erdővidéki rendezvényen vettem részt, vagy éppenséggel magam szerveztem, amelyet a Kárpát-medence sok-sok helységében ismert népművész markáns férfialakja és veretes vargyasi beszéde életszerűen emlékezetessé tett, de a róla írott könyvet lapozgatva ezek ismeretében is meglepett egy emberi életnek népe és nemzete szolgálatában végzett szerteágazó munkássága.

Máthé Ferenc Ilonkának képe úgy jelenik meg előttem, mint egy általa faragott kopjafa vagy harangláb, amely a maga jelképi világával a kopja esetében felkiáltójelként állítja érzelmeink és gondolkodásunk központjába, s a harang hangjával hangolja falusfeleit, általában az embereket arra, hogy így is lehet, hogy így kell az alkotómunka bűvöletében élnünk. A faragóművész életútjáról tudok ezt-azt, és most mégis meglep az, hogy különösen a ’89-es romániai fordulat után a történelmi Magyarország hány helységében, hány faragóiskolájában pattintotta, véste le a fáról a fölösleges forgácsot, hogy sajátosan népi gyökerű motívumaival egyebek mellett felmondja a magyarok történetét, megjelenítse mese- és mondavilágát. Mert az idén 82 éves vargyasi faragóművész fába vésett portréival, mondáival és népi életképeivel, faluja szokásrendjének rögzítésével mindenki számára — az írástudatlan számára is — olvasható könyvet tart elénk, amelynek képi világából magunkra és eleinkre ismerhetünk.

Máthé Ferenc Ilonka faragóvésőivel egybevési azt, amit politikai csaták és impériumváltozások felforgácsolva reptettek szét. Esetében nem túlzás, hogy a tudatos nemzetegyesítésen munkálkodott minden időkben, és olyan erkölcsi parancsolatokat vés életvitelünkbe, mint ami az 1976-ban faragott kiskapu belső lapján olvasható: A kertek hátulja tolvajok járása — Böcsületös embör a kaput használja.

Illesse dicséret és elismerés Vésztő Városi Önkormányzatát és képviselő-testületét, amely a mi vargyasi alkotónknak a Vésztő Tiszteletbeli Polgára címet adományozta, és ennek a reprezentatív kötetnek a kiadását lehetővé tette.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2009-10-24: Kultúra - x:

Történelem — alulnézetből (Olvasólámpa) - Bogdán László

Gazda József könyvéről
Legutóbb, Az istennel még magyarul beszélünk — magyar szórványok a Kárpát-medencében című könyve kapcsán úgy próbáltuk egyetlen emblematikus fél mondatban összefoglalni Gazda könyvének és újabb könyveinek jelentőségét, hogy kiemeltük: ezek a hatalmas, elburjánzó, a huszadik századi magyar sorsot feltérképező montázsok legteljesebb mértékben a magyar sorstalanságot és igazságtalanságokat panaszolják.
2009-10-24: Kultúra - x:

Ősi és keresztény szerelemrítusok (Böjttől böjtig — A Háromszék Táncegyüttes bemutatója) — Fekete Réka

Inkább fogok szeretőmmel töviskertet kertelni, mint akit én nem szeretek, azzal kalácsot enni — ebben a népdalban benne van a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes legújabb bemutatójának szinte teljes üzenete, mert a Böjttől böjtig című produkció éppen arról szól, hogy a szerelem a mértékletesség, a testi böjt próbáját is kibírja, ha őszinte és tiszta.