Gazda József könyvéről
Legutóbb, Az istennel még magyarul beszélünk — magyar szórványok a Kárpát-medencében című könyve kapcsán úgy próbáltuk egyetlen emblematikus fél mondatban összefoglalni Gazda könyvének és újabb könyveinek jelentőségét, hogy kiemeltük: ezek a hatalmas, elburjánzó, a huszadik századi magyar sorsot feltérképező montázsok legteljesebb mértékben a magyar sorstalanságot és igazságtalanságokat panaszolják.
Fokozottan érvényes ez az októberi forradalom ötvenedik évfordulójára megjelenő, A tűz októbere című könyvére, 640 oldalon zúgnak a magyar panaszok, rajzolódnak ki a forradalom leverése után megtiport sorsok, megmutatva az eseménytörténetet és az elnyomást, a brutális megtorlássorozatot.
Gazda hihetetlen empátiával fordul a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó beszélgetőpartnerei felé, egymásra csúszó, egymásra rímelő, egymással feleselő, egymást kiegészítő magyar sorsokban mutatva fel ötvenhat októberének, a ,,tűz októberének" nem mindennapi jelentőségét. Ahogyan Kónya Ádám mondotta a könyv bemutatóján, a sepsiszentgyörgyi múzeumban, Gazda ,,ezrek vallomását rögzítette, adta közre… Mert ama október tüze előtt arcpirulva kell megállnunk."
Gazda módszeréről már sokszor írtunk, évtizedekkel ezelőtt kitalálta a formát, különféle mélyinterjúkat helyez egymás mellé, interjúrészletek feleselnek egymással, végeérhetetlen, gigantikus montázs jön létre, egyetlen, paneki kifejezéssel élve: hatalmas hömpöly az egész, sodorja magával, mint árvízkor a folyók mindazt, ami megmaradt.
A kötet ötvenhat jelentőségéről és a megtorlásról szól, dacosan, vonzón, felejthetetlenül emelve ki az örök szembeszegülőket, a tragikus sorsokat. Ahogyan a kötet egyik méltatója, Görömbei András megjegyzi, ,,megdöbbentő a sokszor ismert személyiségek vallomása arról, hogy mit követtek el velük a forradalom leverése után".
Adatközlőivel Gazda bátran alászáll az alvilágba, a megalázottság pokoli bugyraiba.
Ugyanakkor a magyarországi emlékezők mellett reagál az erdélyi megtorlásokra is, bemutatja a Nyugatra szakadtak sorskavalkádját, a menekülés stációit. Nekünk is meggyőződésünk az, amit Görömbei állít, hogy ,,ez a nagy terjedelmű könyv a maga hiteles dokumentumainak sokaságával messzemenően hozzásegíti a magyar történelemtudományt és szociográfiát, de tágabb értelemben a magyar közgondolkodást ahhoz, hogy hiteles képünk legyen 1956 magyar forradalmáról és szabadságharcáról, s annak máig ható politikai, szellemi, erkölcsi sugárzásáról."
A tűz októbere (1956 magyar sorsokban), Püski Kiadó, 2006
