Immár évek óta a pártok külön ünnepelnek, ez idén is így történt. Sólyom László köztársasági elnök az elmúlt években az elszakított országrészeken is részt vett az ottani megemlékezéseken, jelezve ezáltal is a magyar nemzet összetartozását. Idén Magyarországon ünnepelt. Az október 23-i nemzeti ünnep hivatalos központi megemlékezései rendben lezajlottak, kisebb csoportosulások kiabáltak be kormányellenes jelszavakat, illetve a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhásai több helyszínen is megjelentek. A rendőrök öt embert állítottak elő a nap folyamán Budapesten, de egyiküket sem a fővárosban zajló rendezvényekhez köthetően. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentése szerint idén kevesebb kordonra és biztonsági intézkedésre volt szükség.

Zászlófelvonás az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc 53., illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóján tegnap reggel. Az ünnepélyes zászlófelvonás előtt Sólyom László államfő ellépdelt a díszszázad előtt. A Kossuth Lajos teret és a Vértanúk terét a rendőrség kötélkordonokkal teljesen lezárta, a területre csak a meghívott vendégek és az akkreditált újságírók mehettek be, az érdeklődőket a Garibaldi utca és a Nádor utca kereszteződéséhez irányították, illetve az Alkotmány utcába juthattak be beléptetőkapun át.

A zászlófelvonást követően Nagy Imre szobránál tisztelegtek a közjogi méltóságok, kormánytagok és közéleti személyiségek, valamint a mártír miniszterelnök családjának tagjai. A megemlékezők a tisztelet jelképeként egy-egy szál virágot helyeztek el Nagy Imre szobránál.

A Kossuth teret és a Vértanúk terét a rendőrség kötélkordonokkal már a zászlófelvonás előtt lezárta. A kordonon kívül, a Nádor utca és a Garibaldi utca kereszteződésénél, miközben a Nagy Imre-szobornál zajlott a megemlékezés, mintegy harminc ember ,,hazaáruló", ,,libatolvajok", illetve ,,vesszen a kormány" mondatokat skandálta, majd a kötélkordonok mögött sorfalat álló rendőröket szidalmazta.

Sorsfordító küzdelem előtt

Ez a zászló azt jelenti, hogy egy nagy, sorsfordító küzdelem kezdődik Magyarország számára — mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Budapest XXII. kerületében, az 1948-ban lerombolt, most újjáépített nagytétényi országzászló felavatásán. Orbán Viktor szerint 1956 példája azt mutatta meg, hogy Magyarország igazi hangja a józan ész hangja, nem a szélsőség, nem a diktatúra, nem a pénz, nem a gyűlölet hangja, hanem a józanul cselekvő, gondolkodó magyar emberek hangja. ,,Nekünk, akik felelősséget érzünk Magyarország sorsáért, immár nem az a dolgunk, hogy a bajokon rágódjunk, hogy emésszük magunkat az elpazarolt évek miatt, hanem hogy végigvigyük, amivel a történelem megbíz bennünket", hogy legkésőbb öt hónap múlva győzelemre vigyük Magyarország ügyét, aztán újjáépítsük Magyarországot — hangsúlyozta ünnepi beszédében.

Az 1990-ben összeült első szabad Országgyűlés az 1956-os forradalom alapján állt — emlékeztetett, majd hozzáfűzte: olyan új kormányt szeretne látni Magyarország élén, amely hivatását az ’56-os fundamentumokon állva teljesíti be. 1956 óta is akadtak Magyarországon jó néhányan, akik azt hitték, hogy lehet az embereket semmibe véve kormányozni az országot — mondta. Az ilyen kormányokat azonban eléri a végzet, mert nemcsak megrövidítik, hanem le is nézik az embereket — vélekedett.

,,A zászló már odafönn lobog, hamarosan indulnunk kell. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" — zárta beszédét Orbán Viktor a több ezer ünneplő ember előtt. A tömegben nemzeti zászlók lobogtak, és sok településtáblát is lehetett látni.

Húszéves a Köztársaság Díj

Bajnai Gordon szerint a Húszéves a Köztársaság Díjjal kitüntetettek cselekedeteikkel előrevitték az 1989-ben alakult harmadik köztársaságot, és a nemzeti cél érdekében képesek voltak összefogni. Erről a miniszterelnök a díjátadó ünnepségen beszélt a Parlamentben. Hangsúlyozta: a kitüntetettek nem csak az 1989-es fordulatkor, hanem az elmúlt húsz évben is tettek azért, hogy a Magyar Köztársaság, a magyar demokrácia jobb és erősebb legyen.

A kormányfő szavai szerint a rendszerváltás befejezetlen, és talán befejezhetetlen folyamat, hiszen a köztársaságot mindennap formáljuk, teszünk hozzá, és el is veszünk belőle. Hozzátette: a kitüntetettek 1989 óta is folyamatosan tettek az országért, és azóta is többször bebizonyították, hogy oda tudnak állni az ügyek mögé, amelyek fontosabbak a rövid távú érdekeknél.

Nagy Imre Érdemrend

Nagy Imre Érdemrendet adott át Sólyom László köztársasági elnök öt kitüntetettnek a Sándor-palotában; az elismerésekhez gratulált Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke. A miniszterelnök előterjesztésére Nagy Imre Érdemérmet kapott az államfőtől Bak János, a Közép-európai Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, professor emeritus, Holló József Ferenc altábornagy, a hadtudományok kandidátusa, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának főigazgatója, Horváth Miklós hadtörténész, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök és Ujságh Tibor nyugalmazott tanár.

Katona Béla köszöntőbeszédében rámutatott: ,,nem az az igazi nagy politikus, aki (...) tapsvihart arat, még az sem, aki megnyeri a választásokat, hanem az, aki (...) meg tudja teremteni a nemzet egységét". Nagy Imre mártír miniszterelnök a nemzet egységének megteremtéséért az életét is feláldozta, igazi nagy államférfi volt — hangsúlyozta.

Debrecen hangja

Hazugságban, az ’56-os forradalom tagadásában született a Kádár-rendszer, és hazugságban született a demokráciánk, hiszen bölcsőjét az MSZMP ringatta 1989-ben, ennek következtében nem jutottunk elébb az elmúlt húsz évben — mondta Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere a városban tartott megemlékezésen. A Fidesz alelnöke párhuzamot állított az 1956-os híres rádióbeszéd — ,,hazudtunk reggel, hazudtunk este, hazudtunk minden hullámhosszon" — és az őszödi beszéd között, amelyet az elmúlt húsz év legfontosabb beszédének nevezett. Magyarország mai problémái között említette, hogy nem áll ki a kormány a nemzeti kisebbségek azon jogaiért, amelyek az Európai Unió más népeit megilletik, de még szomorúbbnak nevezte, hogy ezt és más vérlázító ügyeket sem követ elemi erejű társadalmi felháborodás.

Jobbik és Magyar Gárda

A Jobbik szombaton Budapesten több radikális európai párttal köt szövetséget — jelentették be a párt nagygyűlésén, a fővárosi Deák téren. Vona Gábor, a párt elnöke a körülbelül négy-öt ezres, árpádsávos és jobbikos zászlók alatt összegyűlt hallgatóság előtt kijelentette, hogy pártja két szélsőség ellen fog küzdeni, azok ellen, akik tönkretették az országot, és azok ellen, akik ehhez asszisztáltak. A politikus arról is beszélt, hogy a Jobbik hamarosan Magyarország legerősebb pártja lesz. Céljukként nevezte meg, hogy felszámolják a „gazdasági, a politikusi és a cigánybűnözést".

A Jobbik rendezvényén mintegy ezer, a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda és az általuk augusztusban megalakított ,,csendőrség" egyenruháját viselő ember is részt vett. Eljárást Budapesten nem indítottak ellenük, de az ország más részeiben — Székesfehérváron, Debrecenben — igen. Keszthelyen, a városi ünnepségen a Magyar Gárda két csoportja is felsorakozott és koszorúzott, együtt mindkét oldal pártjaival és a rendőrség képviselőivel.