Szili Katalin, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke részt vett Kolozsváron az újonnan felállított ’56-os emlékmű (a Temesváron élő Szakáts Béla alkotása) avatási ünnepségén, szintúgy előző este a Kolozsvári Állami Magyar Operában rendezett ünnepi hangversenyen. Az Országgyűlés volt elnöke több helyen is beszédet mondott. Egyebek között emlékeztetett a magyarországi és romániai demokrácia húsz esztendejére, hangsúlyozva, hogy 1956 történelmi tartást adott 1989-nek is. Kifejtette: 1956-ban az egész nemzet forradalma zajlott, hiszen annak a határon túl is volt hatása. 1956 három értéket képviselt, a szabadságot, a demokráciát és a függetlenséget. Szili Katalin nagy hangsúlyt helyezett az egy nemzeten belüli egymás iránti felelősségvállalásra. Megállapította, hogy a magyarországi parlamenti erők között már megvan a politikai egyetértés a kettős állampolgárság kérdésében, most az a feladat, hogy mielőbb létrejöjjön a tartalmi egyetértés is közöttük.

A díszelőadáson Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: ,,Október 23-án nemcsak a magyarországi forradalomra gondolunk, hanem a saját forradalmunkra, saját szabadságharcunkra is, hiszen 1956-ban a nemzet egységét bizonyítva, az erdélyi magyarság is megvívta a maga szabadságharcát: nem más nemzetekkel, népekkel szemben, hanem egy hatalmas elnyomó országgal szemben, amely mindenkit rabságban akart tartani."

Nagyváradon a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája szervezésében emlékeztek az évfordulón, megkoszorúzták a hősök és mártírok emléktábláját. A réti református templomban emlékező istentiszteletet tartottak.

Csíkszeredában koszorúzás volt az 1956-os kopjafánál, este pedig fáklyás felvonulást rendeztek. Ünnepi megemlékezés zajlott a Gloria Victis-emlékműnél Csíkszereda önkormányzatának, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusának és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének szervezésében. Az ország nem lehet szabad addig, amíg nem lesz autonómiánk — jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán. Csíkszereda polgármestere kifejtette, ,,amikor a szabadságról beszélünk, számunkra a jelen, a szó, az érzés, az elv ugyanazt jelenti már több évszázada. Számunkra ugyanazt jelenti, bár közel egy évszázada kénytelenek vagyunk egy olyan országban élni, amelyben a többség a tőlünk elvett erdőket szerezte meg, megszerezte házainkat, amelyekből minket kilakoltatott az államosítás ürügyével. A többség, ideköltözve, munkahelyet kapott. A többség megszerezte a szabadságot, megpróbálva elvenni a mi szabadságunkat." Hozzátette, a romániai magyarok nem csupán azért gyűlnek össze egy-egy ünnepségen, hogy jelen legyenek, hanem azért, hogy kifejtsék álláspontjukat abban a reményben, hogy meghallgatják őket.