Az államelnöki választás első fordulójának napján, csatolt áruként, az egykamarás parlamentről, a honatyák létszámának csökkentéséről is voksolnunk kell — így döntött Traian Băsescu államfő. Okos kampányfogás, funkciójával, hatalmával élve keresett egy olyan témát, melyet a polgárok túlnyomó többsége támogat, s melynek éllovasaként pluszszavazatokat szerezhet.
Traian Băsescu mindent megtett az elmúlt években, hogy lejárassa a parlament intézményét, igaz, maga a törvényhozó testület is rászolgált, hogy elsősorban saját érdekeiket hajszoló, nagy pénzekért semmittevő gyülekezetnek láttassa magát. Rossz hírük van a politikusoknak, a képviselőknek, szenátoroknak különösképpen, a megválasztásukat megelőző sürgés-forgás után többnyire parlamenti bóbiskolásaikkal találkozunk, kevesen vannak, akik valóban választóikat, s nem a hátuk mögött álló érdekcsoportokat képviselik. Funkcióba kerülésükhöz vagy hűséges pártkatonának kellett lenniük, vagy igen jelentős anyagi háttérrel rendelkezniük, így most nem a leadott voksokért, hanem a bizalomért vagy befektetett pénzért dolgoznak, ha egyáltalán tesznek valamit. Jogosnak vélhetnénk tehát az államelnök felvetését: ha már ez a helyzet, legalább legyenek kevesebben, ne kerüljenek olyan sokba — csakhogy félő, a majdani háromszáz helyre még inkább a minden hájjal megkent, politikai és pénzügyi hatalommal rendelkezők jutnak majd be, eltűnik a színről az a néhány jó szándékú, dolgos politikus is, aki eddig próbált valamit tenni. Egy rossz rendszer helyett létrejön egy még rosszabb, még korruptabb, kevesebbek kezében lesz még nagyobb hatalom.
A parlament, a nép által megválasztott törvényhozó testület a demokrácia egyik alapintézménye. Szükség van rá, ha el kívánjuk kerülni, hogy egy ember, szűk csoport kezébe összpontosuljon a hatalom. Traian Băsescu elmúlt ötéves regnálása megmutatta, szélesebb döntési jogot szeretne, az elnöki köztársaságot tartja önmagához illőnek, rendelkezni kíván mindenek felett. Ugyanakkor kiderült az is, rendkívül bosszúálló, gyűlölködő, ha lehetősége adódna, legszívesebben megsemmisítené ellenfeleit. Aki nincs velünk, az ellenünk elv vezérli, mely vészesen emlékeztet a hajdani diktatúra egyik alapgondolatára.
Elnök kíván lenni Băsescu, nagy és erős elnök, a háttérben egy kicsi és semmitmondó parlamenttel. Ha teljesül álma, már csak egy lépés, hogy a démonizált, teljesen lejáratott politikai osztály felszámolásához, a parlament feloszlatásához kérje a nép engedélyét. Kétség nem fér hozzá, győznének az igenek. Létrejöhetne az eredeti román demokrácia, amely nem más, mint diktatúra.
