Az orosz mezőgazdasági egészségügyi szolgálat a napokban egy északnyugat-oroszországi sertéstelepen fedezett fel ASF-vírussal fertőzött állatokat. Az illetékes hatóság szerint ide Dél-Oroszországból került a vírus, ahol először szeptember végén mutatták ki a megbetegedést. A FAO közlése szerint a vírus évek óta jelen van Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban. Most azonban már megjelent Dél-Oroszországban is, ahol eddig huszonöt esetet jegyeztek fel. Juan Lubroth, a FAO főállatorvosa szerint az ASF által leginkább veszélyeztetett országok a balti államok, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Románia és Bulgária. Félő azonban, hogy a vírus tovább terjed az Európai Unióba, illetve Oroszország keleti felébe, majd onnan Kínába. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az orosz mezőgazdasági miniszter elrendelte: valamennyi telepen zárt helyiségben kell tartani a sertéseket. Egyes szakértői számítások szerint az orosz sertéságazatnak 25—30 milliárd rubel (860 millió—1 milliárd dollár) közvetlen vesztesége keletkezhet a járvány miatt. Az ASF-vírus ellen jelenleg nincs oltóanyag.

Nem elég a segítség

Gyorsított eljárásrendben tárgyalja az Európai Parlament (EP) a tejpiaci válság enyhítését célzó, tervezett intézkedéseket — döntöttek Strasbourgban. Előzőleg az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei elhatározták, hogy jövőre az uniós agrárköltségvetés terhére 280 millió eurós tejalapot hoznak létre. A különalap létrehozására az Európai Bizottság a tagországok nagy részének és az EP-nek a nyomására tett javaslatot, amelyet a miniszteri tanács nyomban elfogadott. A gyorsított parlamenti eljárás lehetővé teszi, hogy az EP-képviselők egy héten belül lefolytassák a vitát, és szavazzanak az előterjesztésről. * A magyar tejtermelők véleménye szerint az unió által kvótaalapon kioszthatónak minősített 280 millió eurós tejalap nem igazán hathatós segítség, mivel az tejkvóta-kilogrammonként mindössze 50 fillér többletet jelenthet egy termelő számára — mondta az MTI megkeresésére kedden Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács szakmai koordinátora. A szakember közölte: jelenleg kvótakilogrammonként (egy liter tej egyenlő 1,029 kilogrammal) az uniós termelők általában mintegy 18 forint veszteséget könyvelhetnek el. Így a segítség lényegében nem enyhít a termelők gondjain. Jelezte: a magyar termelők is csak a jövő év első negyedév végéig kifizetett — előrehozott — 16 milliárd forintnyi kormányzati segítséggel számolhatnak biztosan. Ez kvótakilogrammonként mintegy 8,30 forintot jelent a termelőnek. Az összes további és megígért kifizetés Bakos Erzsébet szerint még bizonytalan.

Miniszteri döntések

Döntöttek az európai uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei arról, hogy előkészített, lefagyasztott baromfitermékeket felolvasztva, frissként árulni nem lehet. Az egy ellenszavazattal született döntés elsősorban az importkorlátozások területén jelent előrelépést. Emellett bizonyos egyszerűsítéseket foganatosít a csirkehús piacra jutását szabályozó előírásokon. Ausztria a gabonapiacon kialakult helyzetre hivatkozva a kukoricaintervenció újbóli aktivizálására tett javaslatot. Az Európai Bizottság a betakarítás és az árak folyamatos figyelésére tett ígéretet, hozzátéve, hogy amennyiben szükséges, lépéseket tesz a helyzet kezelésére. Kérte Ausztria azt is, hogy a tengerrel nem rendelkező országok számára az EU biztosítson fuvartérítést. Egy lengyel javaslat pedig arra vonatkozott, hogy a magánszemélyeknek történő földértékesítést segítő kamattámogatás ez év végén lejáró rendszerét meg kell hosszabbítani. A kérést a miniszterek döntése alapján uniós szakbizottság vizsgálja meg.