Az Európai Unió azt várja, hogy a Cseh Köztársaságban egyértelműen tisztázódjon a jogi helyzet a Lisszaboni Szerződés megítélése körül ― hangsúlyozta hétfőn Luxemburgban újságíróknak nyilatkozva Cecilia Malmström, az EU soros elnökségét ellátó Svédország unióügyi minisztere.
Malmström szerint csak akkor születhet megállapodás a Václav Klaus cseh elnök által támasztott követelések ügyében, ha ez az egyértelműség a szerződés ratifikációja mellett szól, vagyis ha a brnói székhelyű alkotmánybíróság a cseh alkotmánnyal összeegyeztethetőnek ítéli az unió reformszerződését. A cseh alkotmánybíróság kedden tárgyalja az ezzel kapcsolatos beadványt, az uniós országok külügyminiszterei hétfőn és kedden tanácskoznak Luxemburgban, majd pedig az EU állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken találkoznak Brüsszelben. Klaus mentességet követel Csehországnak a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, mert attól tart, hogy ellenkező esetben visszakövetelhetik elkobzott javaikat a II. világháború után hozott Beneš-dekrétumok alapján elűzött szudétanémetek. A charta hatálya alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, ami azt igényelné, hogy minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a Lisszaboni Szerződést. E ratifikációval már csak Prága adós. Felmerült, hogy az EU csúcsvezetői hivatalos határozatot hoznának erről, de a jogi értelemben vett szerződésmódosítás csak akkor történne meg, amikor amúgy is minden tagországban újabb ratifikációs eljárást kell majd lefolytatni. Ilyen eset lehetne például Horvátország közelgő felvétele: a horvát csatlakozási okmányokkal együtt léphetne hatályba a cseheknek adott garancia, miként például a sikeres második népszavazás előtt az íreknek adott biztosítékok csomagja is. Brüsszeli értesülések szerint azonban vannak olyan uniós országok, amelyek ellenzik az ilyen értelmű határozat meghozatalát: szerintük csupán azt kellene politikai nyilatkozatban kijelenteni, hogy az alapjogi chartának nincs visszamenő hatálya. Újságírói kérdésre válaszolva Malmström magától értetődőnek mondta, hogy a visszamenő hatály kizárt, és ― hangsúlyozta ― az alapjogi chartának ,,semmi köze az úgynevezett Beneš-dekrétumokhoz". Ebből a kijelentéséből megfigyelők arra következtettek, hogy a svéd elnökség nem kíván közvetlen utalást tenni a Beneš-dekrétumokra a csehek kedvéért.
