A lefaragott területet a helyi földosztó bizottság visszaadta olyan személyeknek, akiknek az 1991/18-as törvény szerint nem lehetett maradéktalanul visszaszolgáltatni földjussukat. A tanács döntése elégedetlenséget váltott ki a pákéi szarvasmarhatartók körében, mert kevés legelő maradt a falu csordájának. Kerestély Csaba barátosi polgármester a 2004-es helyhatósági választások kampányában azt ígérte pákéi választóinak, hogy a legelőt visszaállítja eredeti nagyságára. Azóta három év telt el, de az elöljáró mai napig nem teljesítette ígéretét, ha kérdezik tőle, mindig azt mondja, hogy az ügy rendezése folyamatban. A falu szarvasmarhatartó gazdái nevében Ördög József és Torró Jenő lapunkhoz fordult, hogy a nyilvánosság előtt kérdezze meg: mikor lesz vége ennek a folyamatnak?
A legelőt 1904-ben telekkönyvezték a falu nevére, de még a téesz idején sem kebelezték be, mindig a falué volt. Miután a tanács 2002 novemberében jóváhagyta a legelőt is érintő 34-es határozatot, a gazdák kezdtek tiltakozni, és kérték az önkormányzat vezetőit, ne csonkítsák meg a legelőt. De, amint mondják: a helyi földosztó bizottság nagyon fürge volt, nem húzta az időt, mint más, megoldásra váró földvisszaigénylések esetében. ,,Én akkor faluképviselő voltam a barátosi tanácsban — mondja Ördög József —, és pontosan emlékszem a történtekre. Itt arról van szó, hogy az 1991/18-as törvény szerint csak tíz hektárig lehetett visszaadni a földeket. Volt, akinek ennél nagyobb terület járt volna, s így megmaradt mintegy 35 hektár tartalék. Az akkori tanács úgy döntött, ezt a tartalékot a falu legelőjéhez csatoljuk, s ha majd lehetőség adódik, azt is visszaadjuk a jogos tulajdonosoknak. Így lett a legelőnk valamivel több mint 72 hektár. Nos, azon a novemberi tanácsülésen az akkori polgármester, Szántó István azt a javaslatot tette, a tartalékot bocsássuk a földosztó bizottság rendelkezésére, hogy lehessen megoldani azoknak a kérését, akik a 2000/1-es törvény alapján visszaigénylik a tíz hektár fölötti területeiket. A 35 hektár tartalék kimérésével egyetértettünk, arról viszont nem volt szó, hogy a legelőhöz nyúlnak. Ezzel az ürüggyel a tanács beleegyezése nélkül a legelőből tizenöt hektárt lekanyarítottak. Meg akartuk akadályozni, de azt mondták, hogy a tanács határozatát hajtják végre. Elkezdtük az ügy tisztázását, 53 ember aláírásával folyamodványt nyújtottunk be a polgármesteri hivatalhoz, értesítettük az ügyészséget, panaszt tettünk a prefektusnál és a megyei földosztó bizottságnál, de sehol sem jártunk eredménnyel. Az ügyészségen azt mondták, a prefektúra, illetve a földosztó bizottságok hatásköre ez, s ha nem leszünk megelégedve az ő döntésükkel, akkor forduljunk hozzájuk. Na de a polgármester azóta ígérgeti a megoldást, s most arra lennénk kíváncsiak, hogy az ügy megoldásában mi akadályozza" — folytatja Torró Jenő. A barátosi polgármesteri hivatalnál Pozsony Nóra jegyző megmutatta a 2002. november 12-i tanácsülés jegyzőkönyvét, amely szerint a képviselők közül senki nem emelt kifogást a legelő 22 hektárra való csökkentése ellen. ,,Én láttam a pákéi tanácstagokon, hogy valami nem tetszik, s magukban duzzognak, de senki sem kért szót, senki nem mondta el, mit kifogásol, vagy mit javasol. Az akkori ülésvezető éppen a pákéi Szabó Mózes volt, ő miért írta alá a jegyzőkönyvet, ha a pákéiak azt állítják, hogy a jegyzőkönyvet meghamisítottuk?" — kérdezi a jegyzőnő. Kerestély Csaba polgármester elmondta: az a célja, hogy a legelő ügyét rendezzék. Kiderítették, hogy vannak, akiknek jogtalanul mértek földet, és állítottak ki birtoklevelet a legelőre. Akik jogtalanul használják e területeket, azoktól el fogják venni, a birtokleveleket érvénytelenítik. A polgármester szerint erre most már nem kell bírósági határozat, hiszen a 247. törvény szerint a megyei földosztó bizottság is visszavonhatja a jogtalanul kiállított birtokleveleket.
