Öt évszázad református hagyományát mutatja be a Dunamelléki Egyházmegye Kálvin hagyománya című kiállítása, amely holnap nyitja meg kapuit a Budapesti Történeti Múzeumban.
A Kálvin János (1509—1564) születésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett Kálvin-év keretében nyíló tárlat nemcsak az egyháztörténet iránt érdeklődőknek szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel a kultúrtörténet, a szociológia vagy a 19. századi polgári ízlésvilág.
Elsősorban a református tárgyi kultúrát, Kálvin műveit és református művészek alkotásait mutatják be, s a látogatók megismerkedhetnek a reformáció magyar kultúrára, irodalomra, művészetre és tudományra gyakorolt évszázados hatásával. A kiállítási tárgyak között Arany János nagykőrösi széke, eklézsialáda, protestáns gályarabokat ábrázoló fametszetek, kalotaszegi kendők és egy hadifogoly Biblia is helyet kapott.
A református kulturális örökség kincsei között olyan kiemelkedő műalkotások láthatók, mint Sylvester János Újszövetség-példányai, a Ráday család gyűjteményéből Cranach festménye, Mányoki Ádám portréi, Barabás Miklós, Csók István festményei, valamint az ipar-, és az ötvösművészet remekei.
A tárlaton bemutatják Kálvin János egy kéziratát is, mely igazi ritkaságnak számít, hiszen Magyarországon csak egyetlen dokumentum ismert, amelyen megtalálható a reformátor kézjegye. A kiállításon az az 1500-as években keletkezett átvételi elismervény szerepel, amelyet Kálvin saját kezűleg szignált. A magángyűjteményből kölcsönzött dokumentum egy gabonakvótáról szól, amelyet a genfi tanács rendelt meg.
Lucas Cranach német festő egyik főműve sokak szerint a németalföldi reneszánsz egyik legszebb alkotása. Az Alexandriai Szent Katalin vértanúságát ábrázoló művet az 1950-es években azonosították és állították ki először. A festmény azóta számos külföldi kiállításon szerepelt, plakátok, katalógusborítók címlapja lett.
Egy különleges falikárpit is megcsodálható, címe Salamon király és jegyese. A kárpit egy párizsi műhelyben készült az 1500-as években, sokáig úgy gondolták, hogy pusztán az Énekek éneke című bibliai vers illusztrációja, holott két történelmi személyiséget ábrázol szokatlan szerepben. A falikárpit valószínűleg Antoine de Bourbon navarrai király és Jeanne d’Albert, III. Johanna, a francia kálvinisták egyik jelentős szellemi vezére házasságkötésének dekorációja volt.
(MTI—i.)
