JegyzetHol nyaraljunk?

2007. augusztus 23., csütörtök, Közélet

Nyaraljon a román tengerparton — hangzik a kampányszöveg. Aki szót fogad, és rászánja magát, sokszor keserű szájízzel távozik. Nyugat-Európából ideérkezett diáklányok tapasztalatait meséljük el. Egy spanyol és egy francia lány hátizsákkal, autóstoppal járja Európát. Környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoznak, így elkeverednek a Duna-delta déli csücskénél levő Portiţára, amelyet természetvédelmi területként hirdetnek a térképek, táblák.

Áthajóznak a földnyelvre, ahol rögtön a ,,helyi rendőrség" igen érdeklődő fiai kezdik faggatni őket: miért jöttek ide, hol szállnának meg, mit esznek? A lányok szűk költségvetésük okán nem élnek a helyi kemping igen drága kínálatával, egy bomladozó kunyhóban éjszakáznak, távol a turistáktól. Élvezik a tengert, a tavak gazdag állat- és madárvilágát, ám igen rövid ideig. Második este a helyi rendőrség, partőrség (?) két alkoholos tagja látogatja meg őket négykerekű motoron, kutyával, fenyegetőznek, kiabálnak, ellenszolgáltatásokat követelnek, majd amikor nem kedvük szerint történnek a dolgok, kergetni kezdik a lányokat a tengerparton. Akár a filmekben: motorral, kutyával. A történetnek nem lett drámai vége, szerencsére kerültek segítőkész turisták, de a két ijedt lány másnap a leggyorsabb úton igyekezett elhagyni nemcsak a tengerpartot, de az országot is. Az biztos, barátaiknak, ismerőseiknek nem ajánlják majd, hogy erre jöjjenek nyaralni. ,,Rendkívül drága minden, és egy külföldi nehezen érteti meg magát, alig tudnak nyelveket a tengerparti szolgáltatók" — meséli a spanyol lány, aki egy ottani turistaparadicsomból érkezett, pontosan tudja, mi kell az odalátogatónak. ,,Gyertek hozzánk, nálunk van hegy és tenger, gyönyörű a táj, és kedvesek az emberek" — mondja búcsúzóul.

Kiaknázatlan turisztikai lehetőségei vannak Romániának, hegyekben és tengerparton egyaránt. Évek óta hallani stratégiákról, fejlesztésről, turistacsalogató kampányokról, ám a valóság minderre rácáfol. Tömegesen nyaralnak külföldön a hazaiak, no nem azért, mert egyre gazdagabbak, hanem mert annyiért, mint itthon, minőségi szolgáltatást kapnak — és elkerülnek bennünket a külföldiek, hisz minden drága, esetleges, nem tudják megértetni magukat, de lopástól, erőszaktól is retteghetnek. Ha így haladnak a dolgok, néhány éven belül már csak egytől nem kell félnünk a román tengerparton: a tömegtől.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 702
szavazógép
2007-08-23: Közélet - x:

Magyar—roma háború Apácán

Több száz magyar és roma lakos támadt egymásra keddről szerdára virradó éjszaka a szomszédos Brassó megyében található Apácán. Körülbelül 130 csendőr és rendőr közbelépésére volt szükség a kedélyek lecsillapítására. A konfliktus azt követően robbant ki, hogy a helyi magyarok rajtakaptak öt romát, amint termésükből loptak. Ez utóbbiak agresszíven reagáltak — egy rendőrt is fejbe ütöttek —, ezért a magyarok botokkal, villákkal és kövekkel felszerelkezve támadtak a cigányok házaira.
2007-08-23: Közélet - Hecser László:

Kiegyezett a város és az egyház

Megegyezéssel ért véget a Barót városa és a katolikus egyház között már fél événél is régebb zajló vita, melyet az robbantott ki, hogy nem sikerült megegyezniük a Gaál Mózes Általános Iskola egy részének otthont biztosító, ám az egyház által visszaigényelt diákdombi épület bérleti díjában. Az elmérgesedett helyzet februárban csúcsosodott ki, amikor a vakációt követő első iskolai napon Tóth József plébános a diákokat nem akarta beengedni, mire Nagy István polgármester erőszakkal nyitott utat az esőben álló diákságnak. Ezt követően mindkét fél bíróságon kereste igazát.