Megegyezéssel ért véget a Barót városa és a katolikus egyház között már fél événél is régebb zajló vita, melyet az robbantott ki, hogy nem sikerült megegyezniük a Gaál Mózes Általános Iskola egy részének otthont biztosító, ám az egyház által visszaigényelt diákdombi épület bérleti díjában. Az elmérgesedett helyzet februárban csúcsosodott ki, amikor a vakációt követő első iskolai napon Tóth József plébános a diákokat nem akarta beengedni, mire Nagy István polgármester erőszakkal nyitott utat az esőben álló diákságnak. Ezt követően mindkét fél bíróságon kereste igazát.
A februári ,,iskolafoglalás" után Tóth József plébános az 2006/1886-os kormányhatározatra hivatkozva több alkalommal is a törvényesen kért maximális havibért — ez esetben 9900, majd a kormányhatározat módosítását követően 6600 lej — követelő számlát küldött a polgármesteri hivatalnak, ám ezeket Nagy István polgármester nem fogadta el, postafordultával vissza is küldte. Tettét azzal indokolta, hogy nem vehet el olyan számlát, amely kifizetésére — költségvetés-módosítás hiányában — nincs pénzfedezete.
A lezáratlan kérdés tanácsüléseken is feszültséget keltett: míg az RMDSZ-frakció katolikus vallású tagjai — Ráduly László Dezső (az egyháztanácsnak is tagja), Incze István és Demeter László — nyíltan a város ellenében, az egyház mellett foglaltak állást, addig Nagy István azt kérte a szövetség embereitől: ne keverjenek az ügybe politikát, s elsősorban a Barót számára üdvös megoldásokat részesítsék előnyben, azaz az ő meggyőzése helyett inkább a plébánost próbálják jobb belátásra bírni.
A huzavona miatt türelmét vesztő Tóth József plébános májusban 41 500 lej elmaradt bér miatt beperelte a várost. Az augusztus elsején tartott tárgyalásra a sepsiszentgyörgyi bíróság a helyi tanácsot is megidézte. Ennek hatására döntöttek úgy, hogy ismét felveszik a kapcsolatot Tóth Józseffel, s peren kívüli megegyezést keresnek.
Habár az alku alatt hatféle megoldás is felmerült, az egyezség meglehetősen hamar megszületett. Tóth József azt nyilatkozta, hogy azért ment bele a bér több mint felének elengedésébe, mert nem akart háborút folytatni az önkormányzattal. ,,Bár törvények szabályozzák, hogy miért mennyit is lehet kérni, de én a béke érdekében hajlandó voltam ezt a minimális összeget is elfogadni. Remélem, a polgármester állja a szavát, még ezen a héten megérkezik számlánkra a pénz, s akkor én visszavonhatom a bíróságon elindított jogi követelésemet" — mondotta Tóth. Nagy István sajnálatát fejezte ki, hogy a városnak és a diákságnak ilyen hercehurcán kellett keresztülmennie csak azért, mert egyesek ebből is politikát csináltak. ,,A politikum ilyen mértékben Székelyföldön sehol sem alázta meg a gyermekeket, nálunk viszont semmi sem drága alapon meg lehetett tenni. Örvendek viszont annak, hogy a plébános úrral meg tudtunk egyezni, s a Diákdomb ezentúl is Diákdomb maradhat" — nyilatkozta Nagy István.
A 2009. április 4-ig érvényes megállapodás értelmében a város háromezer lej bért fizet havonta, és arra is kötelezi magát, hogy a január—augusztus közötti időszakra elmaradt bért hasonló feltételek mellett megtéríti.
