SzomszédolásMagyar húsmarhatenyésztők sikere — Incze Péter

2009. november 10., kedd, Gazdakör

Charolaise tehén — egy tonna fölöttire is megnőhetnek

A magyarországi Charolaise-tenyésztők Egyesülete már jó ideje partneri és mondhatni, baráti kapcsolatban áll a háromszéki szarvasmarhatartók egyesületével. Az egyesület vezetősége már járt Háromszéken két évvel ezelőtt, akkor ígérték, hogy szívesen eljönnek bármikor előadásokat tartani a húsmarhatartás technológiájáról, és tárgyaltak egy fiatal, jó értékű hústenyészbika behozatalának lehetőségéről is, amelyet szimbolikus áron adtak volna át az itteni egyesületnek. Ám a húsmarhatartás egyelőre nem talált túl sok követőre vidékünkön, a vásár nem valósult meg. De a kapcsolat azóta is rendszeres.

Nemrég Domokos Zoltán miskolci ügyvezető örömmel tájékoztatott, hogy a charolaise marha értékesítésében a nagy lehetőséget kínáló magyar piacon végre sikerült eljutniuk a prémium kategóriás érlelt marhahús árusításához: október elejétől a márkanévvel ellátott hús Magyarország összes Auchan Áruházában a pultokra került.

A charolaisee szarvasmarha világszerte ismert és kedvelt húsmarhafajta. Mintegy ötmillió charolaise anyatehénből a fajta őshazájában, Franciaországban kétmilliót tenyésztenek. Magyarországon 1971 óta van jelen. A bikák legnagyobbjai 1500—1700 kg-ra, a tehenek pedig 1000—1300 kg-ra is megnőnek. E jellegzetes, egyszínű, tejfehér vagy tejfelsárga marha átlagosan 64 százalék körüli húskitermelési arányra képes. Az elválasztáskor (205—210 napos korukra) a legjobb borjak meghaladják a négyszáz kilót is. A magyar charolaise-egyesületben jelenleg 8500 anyatehenet ellenőriznek, de a fajta magyarországi hatása ennél jóval nagyobb. Kiterjedten alkalmazzák apai vonalként a keresztezéseknél a hizlalási alapanyag előállításánál. Ennek oka, hogy a charolais fajta kiváló húsminősége mellé nagy gyarapodóképesség és homogén utódcsoport társul, kedvező tulajdonságait jól örökíti. A szokásos vágási súly 650—700 kg, de akár 800 kg-ig is gazdaságosan hizlalható. A magyar gazdák egyre nagyobb arányban hizlalják, de még mindig a kevés nyereséget biztosító borjú értékesítése a jellemző. A választott (hét hónapos) és végsúlyra hizlalt borjaknak is kb. 95 százalékát külföldön értékesítik. Kedvelik, mert egységesen reagál a takarmányozásra, az egyedek gyarapodása és faggyúsodása nem tér el lényegesen egymástól, az egyenletes húsminőség viszonylag egyszerűen biztosítható.

Az egyesület vezetősége kiemelt feladatnak tekinti a tenyész- és hízóállatok exportjának elősegítése mellett a magyar piacra jutás támogatását. A feladat nagy, hiszen a marhahús fogyasztásának a szomszédban sincs nagy hagyománya, az átlagos egy főre jutó mennyiség alig több négy kilónál. Bár a 80-as évek elején ennek duplája is volt a kimutatott fogyasztás, alapvetően a leves és a marhapörkölt készítése volt a meghatározó. A jó minőségű marhát akkor is (és most is) döntő mértékben exportra szállították. Ez természetesen azt is jelenti, hogy árát az exportárak határozzák meg. A magyar piacon jelenleg is a selejttehén az uralkodó, a tejhasznú növendék hízómarha már a jó minőséget képviseli. Az utóbbi időben viszont megjelentek a prémium kategóriás, minőségi marhahúsok is. Ilyen például az argentin vagy az érlelt magyartarka- (szimentáli típusú) hús. Ezek ára viszont többszöröse a kommerszminőségű hazainak.

Az egyesület 1996-ban létrehozta a Kiváló minőségű hús-charolaise ábrás védjeggyel védett márkázott húsprogramját. A kezdeti időszakban is jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a programot tartalommal töltsék fel. Például az ország legnevesebb éttermeinek vezetői számára tartottak nagy sikerű bemutatót, a kóstolásra kerülő fogásokat a világ leghíresebb francia mesterszakácsai készítették el. Ez a kísérletük viszont nem volt igazán sikeres, mivel az éttermek akkor csak a bélszín megvásárlására mutattak igényt. Ugyanakkor az ellenőrzések nehézkessége, a hús eredetének nyomon követhetetlensége a csalások azonnali beindulásához vezetett. Sokáig nem tudtak olyan helyszínt megjelölni, ahol folyamatosan kapható lett volna a magyar származású márkázott charolaise-marhahús. Így nem találta meg az a fogyasztói réteg sem, amelyik külföldön megszerette, s hajlandó és képes lett volna megvásárolni. Magyarországon a marhahús eredetigazolását előíró címkézési rendelet 2003 tavaszán lépett hatályba, ezáltal a márkázott húsok forgalmazásához is szükséges azonosíthatóságát, nyomon követhetőségét biztosító feltétel megvalósult.

Tavaly az év elején az egyesület vezetősége örömmel értesült arról, hogy Magyarországon egy magánvállalkozó rendelkezik a marhahúsérlelés technológiájával. A Darfresh-technológiának nevezett vákuumfóliás csomagolás és a védőgáz biztosítja a vákuumban történő érlelést és ugyanakkor a hosszabb frissességet. A hús minimum kéthetes érlelést követően kerül a boltokba, megfelelő hőmérsékleten tárolva (0—5 Celsius-fok) akár két hónapig is megőrzi fogyaszthatóságát. A vágás utáni érlelési folyamat időtartama a hús puhaságát, porhanyósságát növeli, ugyanakkor a vákuumban érlelés technológiája megakadályozza a káros mikrobiológiai folyamatok felerősödését. Az érlelt hús telt ízvilágú, lédús és zamatos.

Az egyesületi tagok számára a húsértékesítés elősegítésében lényeges változás akkor következett be, amikor együttműködési és piacra jutási szerződést sikerült kötniük az Auchan áruházlánccal. A szigorúan ellenőrzött minőségi hús a Születéstől a feldolgozásig 100 százalékban magyar termék! védjeggyel került forgalmazásba október elején.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 433
szavazógép
2009-11-10: Riport - x:

Hét országgal ismerkednek a diákok — Fekete Réka

Tizenötezer euró értékű pályázatot nyert a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium egy multikulturális iskolafejlesztési programban. A Comenius-pályázat kétéves időtartama alatt hét ország iskoláival tart kapcsolatot a háromszéki gimnázium, a cél egymás kultúrájának, ünnepi szokásainak megismerése, a közös nyelv az angol.
2009-11-10: Gazdakör - x:

Veszélyes lehet a biológiai védelem (Növényvédelem) — Ferencz Csaba

Harlekinkatica-változatok
Egy évvel magyarországi megjelenése után Romániában, Erdélyben is megtalálták azt az új katicafajt, melynek előbb amerikai, utóbb pedig európai államokba történő szándékos betelepítése túlnőtt a növényvédelmi célokon — írja András Annamária, a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem kertészmérnöki karának másodéves hallgatója.