Céljuk a segédek munkaviszonyának ellenőrzése, a betegek pénzzel való támogatása volt. A segélyt az általuk befizetett hozzájárulásból adták a rászorulóknak. A megválasztott dékánnak kötelessége volt esküt tenni a társaság előtt, amikor megválasztották. Az eskütétel szövege így hangzott: ,,Én N. N. a Sepsiszentgyörgyi Nemes Csizmadiatársaságnak ideiglenesen felválasztott Fő Dékánja esküszöm az Élő Mindenható Istenre, ki Atya, Fiú, Szentlélek telyes Szentháromság, egy bizony örök Isten, hogy én ezen Nemes Csizmadia Társaságnak minden helyesen elő következhető törvényes dolgait az elöl írt ártikolusok tartalma szerint lelkiismeretesen a Nemes Csizmadia Társaság elejébe terjesztem. Azokra hozott határozatait jegyzökönyvbe írni, íratni elnem mulasztom. A Nemes Csizmadia Társaság nagyobb és kisebb jövedelmeire minden haszonvágy nélkül fel ügyelek, és megtartani, tartatni igyekszem. Mindenkinek hibáját, úgyszintén a magamét is tudva elnem titkolom, hanem azokat érdemük szerint megbüntetni, büntettetni elnem mulasztom, nem tekintve atyafiságra, sem barátságra. Elölülőimnek engedelmeskedem. A kiszabott törvénynek hódolok. Az ifjúság előtt jó példát mutatok. Isten engem úgy segélyen, úgy atyalelkem üdvösségét. A Nemes Csizmadiacéh határozata nyomán és megbizásából kiadta Vásárhelyi Sámuel, a céh jegyzője."
A Legényi Társaság működése kisebb megszakítással a céhek felbomlásáig tartott. Sokszor ellentétbe került a mesterek kiváltságaival, de ezeket a konfliktusokat sikerült mindig békésen megoldani a céhen belül.
