Ez egyrészt arra utalt, hogy ha bizonyos, feleslegessé vált tárgyakat, csomagolóanyagokat szelektíven gyűjtünk, akkor másodlagos nyersanyagot kapunk. Például, ha a szelektíven gyűjtött papírból ún. újrapapírt állítanak elő, ez egy környezetbarát folyamat: fák életeit kíméli meg, kevesebb vizet és energiát is igényel, mintha elsődleges nyersanyagból, cellulózból gyártanák. Manapság a természetes papírok mellett gyártanak ún. szintetikus papírokat is kőolajszármazékokból.
A hulladék egy része azért nem szemét, mert közvetlenül felhasználható. Sok háztartásban egy-egy kiürült mustáros üveg nem a szemétben, hanem a kamrában folytatja útját, lekvárral vagy zakuszkával megtöltve. Ez mindenkinek ismerős, de van a csomagolási hulladéknak kreatívabb felhasználása is. Ilyen volt pl. a hulladékokból készült alkotások kiállítása a sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumban, illetve a hulladékokból készült ruhák és jelmezek ,,divatbemutatója" a Váradi József Általános Iskolában. A műsor előtt érdekes és gazdagon szemléltetett előadás hangzott el a környezettudatosságról. Az ilyen kellemesen kreatív környezetben meggyőződésem szerint fogékonyabbak az emberek a ,,zöldségekre", korosztálytól függetlenül. A gyerekek jókedvűen vonultak végig az élénk fantáziát tükröző kosztümökkel a színpadon, majd vidáman táncoltatták az öltözetüket alkotó műanyag zacskókat, kartonokat, flakonokat, újságpapírt... Összefoglalva, jó példák vannak, és lehet őket követni.
