A vikingek Edda-dalai, a finnek nemzeti eposza, a Kalevala több helyen is említi a sízést; a normannoknak síistennőjük és -istenük volt Thases, illetve Ullr személyében, természetesen, remekül síztek is; Vasa Gusztáv király parasztserege sílécen győzte le az elnyomó dánok csapatát. Így búvik elő a távoli múlt ködéből a sífutás, de a másik két szakág, a síugrás és az alpesi sí egy ideig még várat magára.
De nem sokáig, mert lám, a XVII. században a rövidebb és szilárdabb kötésű síléceket használó norvégok kitalálják a síugrást, anélkül, hogy ismerték Ikaroszt s annak teljesítményét, a maguk szerény tíz-húsz méteres repülésükkel keltek egymás között versenyre. Miért ne? Hiszen sífutásban már 1767-ben katonaversenyt rendeztek. Igaz, az első civil sífutóviadalra (1843, Tromso) jó hetvenhat évet kellett várni. Aztán felgyorsultak az események: 1861-ben megalakul Norvégiában az első síegyesület, 1962-ben megrendezik Telemarkban az első igazi síugró-vetélkedőt. Két szakág tehát bemutatkozott — a sífutás és a síugrás. A lesiklás várat még magára, hiszen az Alpok, a Kárpátok, a Pireneusok... lakói nemigen boldogulnak a síkvidékeken bevált lécekkel, kötésekkel. Aztán Mathias Zdarsky síiskolát alapít, majd Bilgeri kitalálja a cipősarkat is rögzítő kötést, rájön a rövidebb botok előnyére, Hannes Schneider pedig lefekteti a modern alpesi sízés technikáját. Nos, így vonult be a sporttörténetbe a sí harmadik szakága,
az alpesi sí
A havas lejtők fehér villámai, a lesiklók későn, 1936-ban tűnnek fel az olimpiák színpadán. És akkor is csak két aranyéremért küzdhettek, mert csak az alpesi összetettben — férfi és női — rendezett viadalt Garmisch-Partenkirchen. Német földön a német Franz Pfnörnek és honfitársnőjének, Christel Cranznak szólt a győztest köszöntő taps. A második világháború két olimpiát „lőtt" szét, s amikor 1948-ban újra napirendre került a fehér olimpia, már három versenyszámban (természetesen, külön a férfiak és külön a nők között) osztottak érmeket — alpesi összetettben, lesiklásban és műlesiklásban. A játékok hőse a francia Henry Oreillet, aki két számban is győzni tudott, egyben pedig a dobogó harmadik fokára siklott fel. Ő volt egyébként az olimpiák alpesi sízői között az első hangyaszorgalmú sportoló. Na de őt is felülmúlta 1956-ban az osztrák Toni Sailer, aki aranyéremszerzésben mesterhármast ért el, azaz mindhárom alpesi számot megnyerte, aztán tizenkét évvel később jött a francia Killy, és megismételte Sailer bravúrját. Kettejük rendkívüli teljesítményét azóta sem ismételte meg egyetlen férfi sem, a nőknél viszont a horvát Janica Kostelicnek sikerült egy olimpián három győzelmet aratnia, igaz, öt számból. Három aranyérmet mások is nyertek még, például az olasz Alberto Tomba vagy a nőknél a svájci Vreni Schneider, a német Katja Seizinger, az olasz Deborah Compagnoni, de nem egy olimpián. Négyszeres olimpiai aranyérmeseink is vannak: a norvég Kjetil Andre Aamodt és a horvát Janica Kostelic. A címvédés ez idáig öt sízőnek sikerült, Tombának óriás-műlesiklásban (1988 és 1992), Aamodtnak szuper-óriásműlesiklásban (2002 és 2006), Compagnoninak óriás-műlesiklásban (1994 és 1998), Seizingernek lesiklásban (1994 és 1998), Kostelicnek alpesi összetettben (2002 és 2006). egy versenyszámban háromszor is győznie csak egy versenyzőnek sikerült, a norvég Aamodtnak — 1992-ben, 2002-ben és 2006-ban szuper-óriásműlesiklásban.
Ami pedig a nemzetek országos teljesítményét illeti, az az alpesi országok fölényét jelzi. Férfi műlesiklásban az osztrákok állnak az élen hat arany- és négy-négy ezüst-, azaz bronzéremmel, lesiklásban 6—4—7 az élen álló osztrák mérleg (másodikok a franciák 5—3—2-es teljesítménnyel), óriás-műlesiklásban szintén a „sógorok" az elsők négy arannyal, míg a svájciaknak és az olaszoknak három-három aranyuk van, két számban — szuper-óriásműlesiklás és alpesi összetett — a norvégok emelkednek a mezőny fölé.
A férfiak összevont éremtáblázata így fest:
Ausztria 19 18 24
Franciaország 11 6 7
Norvégia 8 6 6
Olaszország 7 5 3
Svájc 6 11 10
Egy. Államok 4 6 1
Németország 3 3 1
Svédország 2 0 3
Spanyolország 1 0 0
Luxemburg 0 2 0
Liechtenstein 0 1 3
Horvátország, Jugoszlávia, Japán 0—1—0, Kanada 0—0—2, Szlovénia, Nagy-Britannia 0—0—1.
Női műlesiklásban amerikai, svájci fölény alakult ki (teljesen egyforma a mérlegük: 3—1—1), lesiklásban az osztrákok valamicskével jobbak (5—4—6), mint a svájciak (4—4—1), óriás-műlesiklásban viszont a tengerentúliak fölényét jegyezzük, mérlegük 3—3—1, szuper-óriásműlesiklásban (2—1—2) és alpesi összetettben (3—3—1) viszont újra az osztrákok vezetnek. Ezek után nem csoda, ha az összevont rangsorban is:
Ausztria 11 16 13
Németország 10 9 8
Svájc 10 8 7
Egy. Államok 8 8 4
Olaszország 5 3 5
Franciaország 4 8 7
Horvátország 4 2 0
Kanada 4 1 3
Svédország 3 2 4
Liechtenstein 2 1 2
Jugoszlávia, Új-Zéland, Oroszország, Finnország 0—1—0, Szlovénia 0—0—2, Szovjetunió, Csehszlovákia, Ausztrália, Spanyolország 0—0—1.
Az olimpiai bajnokok:
Alpesi összetett
Férfiak Nők
1936 Pfnür Franz (NÉ) 99.25 Franz Christel (NÉ) 97.06
1948 Oreiller Henri (FR) 3.27 Beiser Gertrud (AUT) 6.58
1988 Strolz Hubert (AUT) 36.55 Wachter Anita (AUT) 29.25
1992 Polig Josef (OL) 14.58 Kronberger Petra (AUT) 2.55
1994 Kjus Lasse (NO) 3:17,53 Wiberg Pernilla (SVÉ) 3:05,16
1998 Reiter Mario (AUT) 3:08,06 Seizinger Katja (NÉ) 2:40,74
2002 Aamodt Kjetil Andre (NO) 3:17,56 Kostelic Janica (HOR) 2:43,28
2006 Ligety Tedd (EÁ) 3:09,35 Kostelic Janica (HOR) 2:51,08
Lesiklás
1948 Oreiller Henri (FR) 2:55,0 Schlunegger Hedy (SVÁ) 2:28,3
1952 Colo Zeno (OL) 2:30,8 Jochum Beiser Gertrud (AUT) 1:47,1
1956 Sailer Anton (AUT) 2:52,2 Berthod Madelaine (SVÁ) 1:40,7
1960 Vuarnet Jean (FR) 2:06,0 Biebl Heidi (NÉ) 1:37,6
1964 Zimmermann Egon (AUT)2:18,16 Haas Christl (AUT) 1:55,39
1968 Killy Jean-Claude (FR) 1:59,85 Pall Olga (AUT) 1:40,87
1972 Russi Bernhard (SVÁ) 1:51,43 Nadig Marie-Theres (SVÁ) 1:36,68
1976 Klammer Franz (AUT) 1:45,73 Mittermaier Rosi (NÉ) 1:46,16
1980 Stock Leonhard (AUT) 1:45,50 Moser Pröll Annemarie (AUT) 1:37,52
1984 Johnson Bill (EÁ) 1:45,59 Figini Michaela (SVÁ) 1:13,36
1988 Zurbriggen Pirmin (SVÁ) 1:59,63 Kiehl Marina (NÉ) 1:25,86
1992 Ortlieb Patrick (AUT) 1:50,37 Lee-Gartner Kerrin (KAN) 1:52,55
1994 Moe Tommy (EÁ) 1:45,75 Seizinger Katja (NÉ) 1:35,93
1998 Cretier Jean-Luc (FR) 1:50,11 Seizinger Katja (NÉ) 1.28,89
2002 Strobl Frity (AUT) 1:39,13 Montillet Carole (FR) 1:39,56
2006 Deneriaz Antoine (FR) 1:48,80 Dorfmeister Michaela (AUT) 1:56,49
Műlesiklás
1948 Reinalter Eduard (SVÁ) 2:10,3 Fraser Gretchen (EÁ) 1:57,2
1952 Schneider Ottmar (AUT) 2:00,0 Lawrence Andrea (EÁ) 2:10,6
1956 Sailer Anton (AUT) 3:14,7 Colliard Renée (SVÁ) 1:52,3
1960 Hinterseer Ernst (AUT) 2:08,9 Heggtveit Anne (KAN) 1:49,6
1964 Stiegler Josef (AUT) 2:11,13 Goitschel Christine (FR) 1:29,86
1968 Killy Jean-Claude (FR) 1:39,28 Goitschel Marielle (FR) 1:25,86
1972 Fernadez Ochoa Fr. (SPA) 1:49,27 Cochran Barbara (EÁ) 1:31,24
1976 Gros Piero (OL) 2:03,29 Mittermaier Rosi (NÉ) 1:30,54
1980 Stenmark Ingemar (SVÉ) 1:44,26 Wenzel Hanni (LIE) 1:25,09
1984 Mahre Phil (EÁ) 1:39,41 Magoni Paoletta (OL) 1:36,47
1988 Tomba Alberto (OL) 1:39,47 Schneider Vreni (SVÁ) 1:36,69
1992 Jagge Finn Christian (NO) 1:44,39 Kronberger Petra (AUT) 1:32,68
1994 Stangassinger Thomas (AUT) 2:02,02 Scheider Vreni (SVÁ) 1:56,01
1998 Buraas Hans-Petter (NO) 1:49,31 Gerg Hilde (NÉ) 1:32,40
2002 Vidal Jean-Pierre (FR) 1:41,06 Kostelic Janica (HOR) 1:46,10
2006 Raich Benjamin (AUT) 1:43,14 Pärson Anja (SVÉ) 1:29,04
Óriás-műlesiklás
1952 Eriksen Stein (NO) 2:25,0 Lawrence Andrea (EÁ) 2:06,8
1956 Sailer Anton (AUT) 3:00,1 Reichert Ossi (NÉ) 1:56,5
1960 Staub Roger (SVÁ) 1:48,3 Rüegg Yvonne (SVÁ) 1:39,9
1964 Bonlieu Francois (FR) 1:46,71 Goitschel Marielle (FR) 1:52,24
1968 Killy Jean-Claude (FR) 3.29,28 Greene Nancy (KAN) 1:51,97
1972 Thöni Gustavo (OL) 3:09,62 Nadig Marie-Theres(SVÁ) 1:29,90
1976 Hemmi Heini (SVÁ) 3:26,97 Kreiner Kathy (KAN) 1:29,13
1980 Stenmark Ingemar (SVÉ) 2:40,74 Wenzel Hanni (LIE) 2:41,66
1984 Julen Max (SVÁ) 2:41,18 Armstrong Debbe (EÁ) 2:20,98
1988 Tomba Alberto (OL) 2:06,37 Schneider Vreni (SVÁ) 2:06,49
1992 Tomba Alberto (OL) 1:44,67 Wiberg Pernilla (SVÉ) 2:12,74
1994 Wasmeier Markus (NÉ) 2:51,46 Compagnoni Deborah (OL) 2:30,97
1998 Maier Hermann (AUT) 2:38,51 Compagnoni Deborah (OL) 2:50,59
2002 Eberharter Stephan (AUT) 2:23,28 Kostelic Janica (HOR) 2:30,01
2006 Raich Benjamin (AUT) 2:35,00 Mancuso Julia (EÁ) 2:09,19
Szuper-óriásműlesiklás
1988 Piccard Franck (FR) 1:39,66 Wolf Sigrid (AUT) 1:19,03
1992 Aamodt Kjetil Andre (NO) 1:13,04 Compagnoni Deborah (OL) 1:21,22
1994 Wasmeier Markus (NÉ) 1:32,53 Roffe-Steinrotter Diann (EÁ) 1:22,15
1998 Maier Hermann (AUT) 1:34,82 Street Picabo (EÁ) 1:18,02
2002 Aamodt Kjetil Andre (NO) 1:21,58 Ceccarelli Daniela (OL) 1:13,59
2006 Aamodt Kjetil Andre (NO) 1:30,65 Dorfmeister Michaela (AUT) 1:32,47
Az alpesi sí olimpiai éremtáblázata:
1. Ausztria 30 34 37
2. Svájc 16 19 17
3. Franciaország 15 14 14
4. Németország 14 12 9
5. Egyesült Államok 12 13 5
6. Olaszország 12 8 8
7. Norvégia 8 6 6
8. Svédország 5 2 7
9. Horvátország 4 3 0
10. Kanada 4 1 5
11. Liechtenstein 2 2 5
12. Spanyolország 1 0 1
13. Jugoszlávia 0 2 0
14. Luxemburg 0 2 0
15. Japán 0 1 0
Új-Zéland 0 1 0
Oroszország 0 1 0
Finnország 0 1 0
19. Szlovénia 0 0 3
20. Nagy-Britannia 0 0 1
Szovjetunió 0 0 1
Csehszlovákia 0 0 1
Ausztrália 0 0 1
A téli olimpiai játékok kiemelkedő egyéni teljesítményei: férfiak: Kjetil Andre Aamodt (novég) 8 éremmel (4 arany-, 2 ezüst- és 2 bronzérem), nők: Janica Kostelic (horvát) 6 éremmel (4 arany- és 2 ezüstérem).
(folytatjuk)
