Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt — hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa kedd éjjel Strasbourgban az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglalkozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően.
A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként — ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, és kedden 23 órától 24 óráig biztosítottak rá időkeretet. A bizottság képviseletében Orban hangsúlyozta, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra nincs közösségi, uniós jogszabály, hanem maguk a tagállamok döntenek az ilyen kérdésekben. Kiemelte azonban azt is, hogy az emberi jogok érvényesülésének szerves részét képezik a kisebbséghez tartozó személyek jogai. Külön utalt az Európa Tanács nyelvi chartájára mint a témakörben irányadó előírásra.
Gál Kinga a vitában kijelentette: ,,Felháborítónak tartjuk, hogy a Lisszaboni Szerződés hajnalán valaki saját szülőföldjén, saját kisebbségi anyanyelvén nem élheti meg a demokrácia által biztosított jogokat." Szerinte az uniónak meg kell szólalnia a szlovák és minden ilyen törvény ügyében, amely veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot. Bauer Edit felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák nyelvtörvény egyebek közt orvos-beteg viszonylatban is korlátozza az anyanyelvhasználat jogát.
Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata EP-képviselő a vitában úgy vélekedett, hogy a szlovák államnyelvtörvény ,,nem optimális, de nem sérti az alapjogokat". Szerinte meg kell oldani az értelmezési hiányosságokat, és azt kérte, hogy a felek legyenek mértékletesek, ne szítsák tovább azokat a konfliktusokat, amelyek nem a polgárok, hanem egyes politikai erők közt feszülnek. Gál Kinga — majd később Surján László KDNP-s EP-képviselő — erre reagálva leszögezte: a szlovák nyelvtörvény ügyében nem két állam és nem is két nép áll egymással szemben, hanem a kisebbség küzd jogaiért.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője kifejtette, hogy a szlovák nyelvtörvény leminősíti a kisebbségi nyelvet, beavatkozik a magánszférába, félelmet gerjeszt, és ellentétes Szlovákia vállalásaival. ,,Szlovákia elindult a nyelvi asszimiláció irányába" — fogalmazott. Szót emelt a kettős mérce alkalmazása ellen: szerinte ha az EU ezt tolerálja, akkor nem lesz erkölcsi alapja ahhoz sem, hogy más országok, így például Kína emberjogi politikáját bírálja.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a szlovák nyelvtörvénnyel — a kisebbség nyelvi identitásőrzésének lehetetlenné tételével — kapcsolatban nyelvi és kulturális népirtásról beszélt, de megjegyezte, hogy ez Romániában, Görögországban és Franciaországban is megfigyelhető. Tőkés László szerint a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára.
