Szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében Mircea Erzsébet a temetési szentség megtagadásával és diszkriminációval vádolja Tóth József baróti plébánost. Az erdővidéki kisvárosban mintegy tíz esztendeje szolgáló plébános meggyőződése, hogy szabályosan járt el, amikor az egyháztanácsi döntéseket alkalmazta. A hátrányos megkülönböztetés vádját is visszautasítja: számára nem a hívők nemzetisége fontos, hanem hitük, ezért a cigányokat is — ahányszor csak kérték — megkeresztelte, megáldoztatta, bérmálta, eskette és temette is.
Mircea Erzsébet levelében egy nemrég történt esemény kapcsán fogalmazta meg Tóth József elleni vádjait. Mint írja, november 13-án az 53 éves korában elhunyt Czári Bélától azért tagadta meg az atya a temetést, mert nem fizette az egyházfenntartási adót, rokonainak pedig nem volt, honnan húsz évre visszamenőleg előteremteniük a több száz lejes elmaradást. Végső megoldásként az ortodox lelkészhez folyamodtak, aki ingyen sírhelyet biztosított számukra, és el is temette hozzátartozójukat. ,,A plébániára az elhunyt veje, Bogyor Pál ment, hogy az adósság mértékét megkérdezze. Miután szóba állt Tóth József plébánossal, hamarosan meg is kapta a feleletet: húsz évre visszamenőleg 500 lejjel tartoznak. Ezt a nagyon nagy összeget nem volt, honnan kifizetni, ezért kérte a fiú, hogy akkor a ravatalozó kulcsát adja oda, bár a halottat kivihessék, de azt sem adta oda, mint ahogy a harangozásba sem egyezett bele. (...) A halottat a Dózsa téri szegény kis házban ravatalozták fel, három napig nem pendült a harang sem reggel, sem délben" — áll a levélben. Mircea Erzsébet szerint Tóth József cigányokkal szembeni ellenszenve nem új keletű, hiszen vízkeresztkor sem látogatja meg őket, mindig a tisztelendőre bízza a Dózsa téren lakókat, s mint mondja, arra is volt példa, hogy három cigánylány bérmálását is elutasította, csak azért, mert véletlenül tönkrement a pecsételőkönyvük.
Tóth József szerint a levél valótlanságokat és rosszindulatú csúsztatásokat tartalmaz. Mint állítja, a fiatalember azzal állított be, hogy a január elsején ortodox hitre áttért Czári Béla temetése miatt kérné a ravatalozó kulcsát. ,,Január elseje nem olyan rég volt, így biztosan tudtam, senki nem jelezte nekem, hogy más felekezethez akar tartozni. Ellenőriztem, s igazam volt, nyomát sem találtam, hogy szándékában lett volna átállni. Ebben az esetben nem tehettem mást, mint az egyházi tanács által megszabott döntésnek megfelelően kértem, elégítsék ki tartozását. Czári Béla nem tartozott az egyházfenntartók közé, sosem fizetett egyházadót, ezért húsz évre visszamenőleg kértem az elmaradást. A fiatalember ezt követően elment, s nem is jött vissza, hogy harangozást vagy bármi mást kérjen" — állítja Tóth József. A plébános szerint az sem igaz, hogy elkerülné lakóházaikat, hiszen minden második évben azon az útvonalon halad, amelyikbe beletartozik a Dózsa tér is. Az, hogy a lányokat nem engedte bérmálni, valós, de semmiképp sem azért, mert cigányok, hanem mert nem tudták igazolni, hogy eleget tettek-e a minimális kötelezettségüknek. ,,Több mint kétszáz apró gyermeket lehetetlen szemmel számon tartani, ezért olyan kis igazolványt adtunk, melyben feltüntettük a vasárnapokat és kötelező ünnepeket, s mise végén vagy gyónáskor kis pecséttel igazoljuk, hogy jelen volt a szertartáson. Ezeken az eseményeken megjelenni a legalapvetőbb követelmény azok számára, akik áldozni akarnak."
