A téli sportok Forma—1-ének nevezhetjük a bobversenyeket, hiszen a hosszú, kanyargós, jéggel borított csatornában 130—140 km-es sebességgel is száguldhatnak a bobok. Különösen, ha négyen ülnek benne. Ródli ez lényegében, csak javított, korszerűsített változatban. Megalkotója, szabadalmazója az amerikai Wilson Smith, aki 1890—91 telén két alacsony, rövid ródlit kapcsolt össze. Később fék is került rá, majd burkolat. Tehát nem véletlenül nevezik a téli sportok, ezen belül a szánkósport Forma—1-es változatának a bobsportot.
Olimpiai versenysorozatát a négyes bob nyitotta meg, méghozzá úgy, hogy a bobban négy- és ötfőnyi legénység egyaránt indulhatott, a kettes bob később, 1932-ben mutatkozott be a téli játékokon. Amerikai szabadalom ide, amerikai szabadalom oda, az olimpiai versenysorozat svájci sikerrel indult, aztán amerikai győzelmekkel folytatódott. A második világháborút követően az európaiak kezdték uralni a versenyeket. A svájciak vitték a prímet, de mint kormányos az olasz Eugenio Monti és a keletnémet Wolfgang Hoppe jeleskedett. Bár egy-egy győzelemmel kevesebbet arattak, mint a keletnémet Nehmer, érmeik száma viszont kettővel több — Monti: 2 arany-, 2 ezüst-, 2 bronzérem, akárcsak a keletnémet Hoppeé: 2 arany-, 3 ezüst-, 1 bronzérem, Nehmer: 3 arany-, 1 bronzérem. 2002-ben bekapcsolódtak a nők is. Két olimpia tanúsága szerint német—amerikai versenyfutás jellemzi a szépek viadalát.
A magyarok sok ideig „kihagyták" ezt a sportágat, s ennek versenyszámait, a románok viszont ebben a sportágban szerezték első érmüket Ion Panţuru révén, aki bronzért állhatott dobogóra 1968-ban.
A dobogón nem tolongtak a nemzetek, a kettes bobok díjazásánál mindössze hét, a négyeseknél tíz állt sorba.
A kettes bobok éremtáblázata (az NDK, az NSZK és Németország érmei egy „kosárban" szerepelnek):
Férfiak:
Németország 6 7 4
Svájc 4 5 6
Olaszország 2 3 2
Egy. Államok 2 1 3
Kanada 1 1 0
Szovjetunió 1 0 1
Nagy-Britannia 1 0 0
Románia 0 0 1
Nők:
Németország 1 1 1
Egy. Államok 1 1 0
Olaszország 0 0 1
A négyes bobok éremtáblázata:
Németország 8 3 6
Svájc 5 5 5
Egy. Államok 3 4 3
Olaszország 1 2 1
Ausztria 1 2 0
Kanada 1 0 0
Nagy-Britannia 0—1—2, Belgium 0—1—1, Oroszország 0—1—0, Szovjetunió, Franciaország 0—0—1.
Olimpiai bajnokok
Négyes bobok:
1924 SVÁ, 5:45,54 — Eduard Scherrer, Alfred Neveu, Alfred Schläppi, Heinrich Schläppi
1928 EÁ II., 3:20,5 — William Fiske, Clifford Gray, Richard Parke, Charles Mason, Nion Tocker
1932 EÁ I., 7:53,68 — William Fiske, Edward Eagan, Clifford Gray, Jay O’Brien
1936 SVÁ II., 5:19,85 — Pierre Musy, Arnold Gartman, Charles Bouvier, Joseph Beerli
1948 EÁ II., 5:20,1 — Francis Tyler, Patrick Martin, Edward Rimkus, William D’Amico
1952 NÉ I., 5:07,84 — Andreas Ostler, Friedrich Kuhn, Lorenz Nieber, Franz Kemser
1956 SVÁ I., 5:10,44 — Franz Kapus, Gottfried Diener, Robert Alt, Heinrich Angst
1960 —
1964 KAN I., 4:11,46 — Victor Emery, Peter Kirby, Douglas Anikin, John Emery
1968 OL I., 2:17,39 — Eugenio Monti, Roberto Zandonella, Mario Armano, Luciano de Paolis
1972 SVÁ I., 4:43,07 — Jean Wicki, Hans Leutenegger, Werner Camichel, Edy Hubacher
1976 NDK, I.3:40,43 — Meinhard Nehmer, Jochen Babok, Bernhard Germeshausen, B. Lehmann
1980 NDK I., 3:59,92 — Meinhard Nehmer, Bogdan Musiol, B. Germeshausen, Hans Gerhardt
1984 NDK I., 3:20,22 — Wolfgang Hoppe, D. Schauerhammer, Roland Wetzig, Andreas Kirchner
1988 SVÁ I., 3:47,51 — Ekkehard Fasser, Kurt Meier, Marcell Fässler, Werner Stocker
1992 AUT I., 3:53,90 — Ingo Appelt, Harald Winkler, Gerhard Haidacher, Thomas Schroll
1994 NÉ II., 3:27,78 — Harald Czudaj, Karsten Brannasch, Olaf Hampel, Alexander Szelig
1998 NÉ, 2:39,41 — Christoph Langen, Markus Zimmermann, Marco Jakobs, Olaf Hampel
2002 NÉ, 3:07,51 — Andre Lange, Enrico Köhn, Kevin Kuske, Carsten Embach
2006 NÉ I., 3:40,42 — Andre Lange, Rene Hoppe, Kevin Kuske, Martin Putze
Kettes bobok, férfiak:
1932 EÁ I., 8:14,74 — Hubert Stevens, Curtis Stevens
1936 EÁ I., 5:29,29 — Ivan Brown, Alan Washbond
1948 SVÁ II., 5:29,2 — Felix Endrich, Friedrich Waller
1952 NÉ I., 5:24,54 — Andrea Ostler, Lorenz Nieberl
1956 OL I., 5:30,14 — Lamberto Dalla Costa, Giacomo Conti
1960 —
1964 NBR I., 4:21,90 — Anthony Nash, Robin Dixon
1968 OL, 4:41,54 — Eugenio Monti, Luciano de Paolis
1972 NSZK II., 4:57,07 — Wolfgang Zimmarer, Peter Untzschneider
1976 NDK II., 3:44,42 — Meinhard Nehmer, Bernhard Germeshausen
1980 SVÁ II., 4:09,36 — Erich Schärer, Josef Benz
1984 NDK II., 3:25,56 — Wolfgang Hoppe, Dieter Schauerhammer
1988 SZU, 3:53,48 — Janis Kipurs, Vlagyimir Kozlov
1992 SVÁ I., 4:03,26 — Gustav Weder, Donat Acklin
1994 SVÁ I., 3:30,81 — Gustav Weder, Donat Acklin
1998 KAN, 3:37,24 — Pierre Fritz Lueders, David MacEachern
2002 NÉ, 3:10,11 — Christoph Langen, Markus Zimmermann
2006 NÉ I., 3:43,38 — Andre Lange, Kevin Kuske
Nők:
2002 EÁ, 1:37,76 — Jill Bakken, Vonetta Flowers
2006 NÉ, 3:49,98 — Sandra Kiriasis, Anja Schneiderheinze
A bobok olimpai éremtáblázata:
1. Németország 15 12 12
2. Svájc 9 10 11
3. Egy. Államok 6 6 6
4. Olaszország 3 5 4
5. Kanada 2 1 0
6. Ausztria 1 2 0
7. Nagy-Britannia 1 1 2
8. Szovjetunió 1 0 2
9. Belgium 0 1 1
10. Oroszország 0 1 0
11. Franciaország 0 0 1
Románia 0 0 1
Curling
Magyarul jégteke, csúszókorong. Nem magyar szabadalom, még akkor sem, ha látva a közel 20 kg-os korong útjának seprűvel történő segítését, akaratlanul is fülünkben csendülnek a Seprik a pápai utcát kezdetű dal akkordjai, és északi, azaz skandináv sem, tehát Odin isten hívei sem jégtekével űzték el unalmukat. Eredete körül nagy a bizonytalanság, vannak, akik Skóciát tekintik a játék őshazájának, mások viszont Hollandiára esküsznek. Sőt, vannak, akik szemrebbenés nélkül állítják, hogy a curlingot 450 évvel ezelőtt már játszották Németalföldön... 1807-ben Kanadában is játszották, aztán az Államokban, ahol 1832-ben Michiganben megalakították az első curlingklubot. Skóciában, egészen pontosan Edinburghben 1838-ban alapították meg az első hivatalos curlingklubot Grand Caledonian Curling Club néven, majd öt évvel később Royal Caledinian Curling Clubra változtatták, s ez lett hosszú időn át a sportág nemzetközi irányító szerve, míg 1966-ban megalapították a Nemzetköci Curlingszövetséget (International Curling Federation), mely — miután a sportág felkerült az olimpiai játékok programjába — átalakult Word Curling Federationné.
Az első világbajnokságot 1959-ben rendezték meg a férfiak részvételével, bajnokuk Kanada lett, húsz évvel később, 1979-ben a nők is világbajnoki címért küzdhettek, az első világbajnoki címet Svájc szerezte meg. Az olimpiai küzdelemre 1998-ig kellett várni, akkor viszont mind a férfiak, mind a nők versenyre keltek, azzal a változattal, hogy a férfiak aranyérmét Svájc, a nőkét Kanada nyerte. Három olimpián jutott túl a játék, de címvédésre még nem adott lehetőséget, Kanada viszont az egyetlen ország, amely mindkét nem vetélkedőjén tudott bajnoki címet szerezni.
Olimpiai bajnokok
Férfiak:
1998 SVÁ — Patrick Huerlimann, Trick Loertscher, Daniel Müller, Diego Perren, Dominic Andres
2002 NO — Flemming Davanger, Torger Nergaard, Aanund Ramsfjell, Paal Trulsen, L. Vaagberg
2006 KAN — Brad Gushue, Mark Nichols, Russ Howard, Jamie Korab, Mike Adam
Nők:
1998 KAN — Sandra Schmirier, Jan Betker, Joan McCusker, Marcia Gudereit, Atina Ford
2002 NBR — Debie Knox, Fiona MacDonald, Rhona Martin, Margaret Morton, Janice Rankin
2006 SVÉ — Anette Norberg, Eva Lund, Catherine Lindahl, Anna Svärd, Ulrika Bergman
A curling olimpiai éremtáblázata:
1. Kanada 2 2 2
2. Svájc 1 2 1
3. Norvégia 1 0 1
Svédország 1 0 1
5. Nagy-Britannia 1 0 0
6. Finnország 0 1 0
Dánia 0 1 0
8. Egy. Államok 0 0 1
