Közelebb az autonómiához
A szerb parlament tegnap elfogadta az úgynevezett vajdasági hatásköri
törvényt, s ezzel közelebb került az észak-szerbiai tartomány nagyobb
autonómiáját tartalmazó új törvény elfogadása. Magáról a statútumról
még szavazni kell Belgrádban, elfogadását szerbek és magyarok is
izgatottan várják. Az előbbiek azért, mert az ország egyik
legfejlettebb részén laknak, az utóbbiak pedig azért, mert a
Vajdaságban élnek egy tömbben, és Szerbián belül kizárólag ott van
súlyuk.
Területfejlesztés és megmaradás
A területfejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy a határon túli magyarság megmaradjon a szülőhelyén — fejtette ki Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke tegnap Szabadkán a határon átnyúló vidékfejlesztési együttműködésről szervezett konferencián. Ahhoz, hogy a határon túli magyarság megmaradjon a szülőhelyén, munkahelyekre van szükség. Munkahelyek teremtéséhez pedig többek között tervszerű területfejlesztés kell — fejtette ki a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
Balkáni vízummentesség
Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei jóváhagyták azt a rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai vízummentesen léphessenek az EU területére. A módosítás december 19-től lép hatályba. A három érintett ország polgárai legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak uniós országokban vízum nélkül. Korábbi közlések alapján azt is tudni lehet, hogy a vízummentesség csak a szerbiai lakóhellyel rendelkező szerbekre vonatkozik majd, a Koszovóban élőkre nem. Az uniós miniszterek egyetértettek az Európai Bizottság azon álláspontjával, hogy Bosznia-Hercegovina és Albánia még nem teljesítette a szükséges feltételeket, ezért egyelőre nem részesülnek vízummentességben. A feltételek között szerepelnek bizonyos biztonsági előírások a vízumkiadásra és az útlevelekre vonatkozóan, illetve a határok biztosítása. Az uniós miniszterek a brüsszeli bizottság júliusi javaslata alapján hozzák meg döntésüket. Olli Rehn bővítési és Jacques Barrot belügyi biztos közleményt adott ki, amelyben értésre adták, hogy az érintett országok a reformfolyamatban elért eredményeknek is köszönhetik a döntést. Az EU azt várja, hogy a döntés a három országnak — közöttük is kiemelten Szerbiának — ösztönzést ad a további reformokhoz. A beutazási engedély kötelezettségének eltörlése az uniós tagállamokon kívül a schengeni zónához tartozó Izlandra, Norvégiára és Svájcra is vonatkozik.
Megkezdődött Demjanjuk pere
Rendkívüli érdeklődés közepette egyórás késéssel kezdődött meg tegnap a müncheni tartományi bíróságon a háborús bűncselekményekkel vádolt John (Ivan) Demjanjuk pere. Az ukrán származású 89 éves férfi a müncheni ügyészség hivatalos vádirata szerint 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett. Az első tárgyalási napon Demjanjuk ügyvédei elfogultsági keresetet nyújtottak be a bíróság ellen. Arra hivatkoztak, hogy védencük nem bízik a bíróságban, illetve az ügyészségben. Információk szerint az ügyvédek Demjanjuk ártatlanságát igyekeznek hangoztatni, megkérdőjelezve az ellene felhozott bizonyítékok hitelességét, továbbá azt állítva, hogy védencük az adott helyzetben nem tett mást, csak parancsot teljesített.
