Az első felszólaló Szerbia képviselője, Dusan Batakovic párizsi nagykövet volt, aki megerősítette: hazája szerint a déli tartomány függetlenségének kinyilvánítása ellentmond a nemzetközi jogi normáknak. Úgy vélte egyúttal, hogy a koszovói döntés fenyegetést jelent a térség biztonságára is. A szerb álláspont szerint az egyoldalú kinyilvánítással Koszovó megsértette Szerbia szuverenitását. Batakovic emellett Szerbia történelmi bölcsőjének nevezte Koszovót.
Skender Hyseni koszovói külügyminiszter viszont a bírák előtt kijelentette, hogy a függetlenség visszafordíthatatlan, és a megakadályozására tett kísérletek vezethetnek új konfliktushoz. Elképzelhetetlennek nevezte azt is, hogy újra megnyissák a tárgyalásokat a témáról. Külön emlékeztetett a koszovói illetékes arra, hogy az ENSZ különmegbízottja és főtitkára, továbbá az Európai Unió és a NATO annak idején támogatta a bizonyos feltételek teljesülése mellett függetlenséget ajánló nemzetközi tervet.
A főleg albánok lakta Koszovó függetlenségét eddig a világ 63 országa ismerte el. A tartomány 2008 februárjában a Nyugat támogatásával, de egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amely — deklarálásának módjával együtt — azóta is megosztja a világot.
