Háromszék prefektusa nehezményezte a megye és a város magyar vezetőinek távolmaradását a román nemzeti ünneptől. A közszolgálati televízióban, az ország színe előtt. Természetesen neki is joga van a véleménynyilvánításhoz, ennek módja és hangneme viszont megkérdőjelezhető. És nem szolgálja az általa fennhangon hirdetett békés együttélést sem. Mert nyilatkozatának magvát az elöljárók nemzeti hovatartozásának a ki- és túlhangsúlyozása képezte. Mert egy szót sem ejtett az ideérkezett szélsőjobboldali román fiatalok magyarellenes felvonulásáról. Mert negatív üzenetet hordoz rólunk. Mert hozzájárul a mesterségesen szított román—magyar ellentét kiéleződéséhez.
Minden nemzetnek joga van ünnepelni. Joga van eldönteni, hogy ezt mikor és miért teszi. Viszont nincs joga saját akaratát másokra kényszeríteni.
Mi 2009. december 1-jén is megmutattuk, hogy békében akarunk élni. Nem válaszoltunk a provokációra. Kitértünk az idegenből verbuvált csőcselék elől. Nem álltuk útjukat, amikor gyűlölettől habzó szájjal szidtak bennünket saját városunkban. És nem azért, mert féltünk, hanem azért, mert ilyenek vagyunk. Békeszeretők és toleránsak.
Ami pedig a prefektust illeti, van miért szégyenkeznie. Hiszen semmit sem tett a gyűlöletkeltés megakadályozásáért. Annak ellenére, hogy nem csak a jóérzés, hanem kormánybiztosi mivolta is erre kötelezi. Ünnepi beszéde végén is megalázott és semmibe vett minket. Ugyanis csak román nemzettársaitól köszönt el. Csak nekik kívánt hosszú életet. Nyomatékosítva számunkra, hogy december 1. nem a mi ünnepünk.
Bedő Zoltán
