Miért is kell nekünk államelnök?

2009. december 4., péntek, Nyílttér

Alulírott hol ilyen, hol olyan állampolgárságú személy (magyarnak születtem, de akaratom és megkérdezésem ellen balkáni lettem), lakhelyemet lebontották, munkahelyemet felszámolták (már egy évtizede), telefonomat levágták, kijelölt és megvásárolt sírhelyemet sírkövestül, törvényszéki hozzájárulással ellopták (mindezekről pecsétes papírokkal rendelkezem), ezennel igazolom, hogy az elnökválasztás november 22-ei, első fordulóján cipőtalpaltatás miatt nem vehettem részt. Mellesleg nadrágom is javításra szorul, márpedig nem illik csóré fenékkel államfőt választani, hiszen a jelöltek tudvalevőleg nem igazán kedvelik a meztelen valóságot.

Hiányzásomat a következő fordulóban bepótolom, ha az állam is eleget tesz velem szembeni kötelezettségeinek, megadva adósságait, úgymint: kifizeti kisajátított és lebontott házamat (amire már évek óta táblabírósági végzéssel rendelkezem), visszaadja jog szerinti erdőrészemet (nem csak papíron), amit demokratikus államunk húsz éve használ (lopja a fát), miután a kommunizmusban negyven évig bitorolt; és megkapom az egész életem munkájával szerzett kupon-részvényeim valós árát, mivel a gyárat, ahová befektettem, az ún. beruházó-üzletemberek széthordták, elprédálták, és eladták a részvényesek megkérdezése nélkül, a magántulajdont garantáló alkotmányra felesküdött, vigyorgó államelnökünk beleegyezésével.

Megjegyzem, ígéreteket nem fogadok el, ezekkel tele van már a padlás is.

Ha az állam törleszt, ünnepi öltözetben megyek választani, azaz jóval fényesebben, mint ahogy az ország kinéz. Éljenek az elnökjelöltjeink — az én nyugdíjamból!

Mivel azonban az a gyanúm, hogy erre még várhatok, építő kritika gyanánt javasolom — amennyiben a választók nagyobb része az urnáktól való távolmaradásával jelezné ellenérzését az összes jelölttel szemben —: próbáljunk meg államelnök nélkül élni, mivel a hazai példa ékesen bizonyítja, hogy vele sem mentünk semmire.

Tölgyes Lajos okleveles gépészmérnök, Sepsibükszád

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2009-12-04: Nyílttér - x:

Mikor fogunk valamiért voksolni? (Mai levelünk)

Miféle átok ül ezen az országon? — tette fel a költői kérdést országunk hajóskapitánya az Úr 2004. esztendejében, arra utalva, hogy a szegény román választópolgároknak két volt kommunista közül kell államfőt választaniuk, tizenöt évvel a bundázott rendszerváltás után. Ennyi idő nem volt elegendő arra, hogy e jobb sorsot érdemelt társadalom innovatív és valós demokrata eszméket valló, fiatal és lendületes politikusokat neveljen ki, akik az aranykorszak kevésbé fénylő, sötét üregeiből előbújt, a román politikai életet hüllőként ellepő karikatúrákat két vállra fektessék! A szociáldemokrata állampártot ellenzékbe kényszerítő történelmi pillanat óta húsz esztendőre nőtt ez az időszak...
2009-12-04: Nyílttér - x:

Emlékezzünk, mielőtt választunk

Az elnökválasztás első fordulója után már megszületett egy torz koalíció, egy történelmi jobboldali és egy posztkommunista párt, valamint az RMDSZ szövetsége, hátterében a szélsőséges Nagyrománia párttal, amely szintén Băsescu elleni szavazásra buzdítja híveit. Az RMDSZ — amely minden választáson kevesebb szavazatot kap, lassan a parlamenti küszöb elérése is kétségessé válik — az idén ugyanolyan baklövést követ el, mint 2007-ben, amikor ugyanezekkel a társakkal próbálta megbuktatni az államfőt, de hiába.