Ezt követően életét a szülőföldjüktől távol szakadt magyarok összefogásának szentelte. Életének üzenete, hogy magyarságát minden körülmények között, minden nehézség ellenére megőrizte — olvasható a magyar főkonzulátus közleményében.
Szörényi Éva 1917-ben született Budapesten. Már a Színművészeti Akadémia növendékeként a Nemzeti Színház tagja lett, és az ország első színházának egyik vezető színésznőjeként több mint húsz éven keresztül lépett Magyarországon színpadra. A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a főszereplő karakterét, a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is.
A magyar közönség majd harminc film főszereplőjeként láthatta, olyanokban, mint a Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1937), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940). Hangja a Magyar Rádióban is gyakran hallható volt emlékezetes irodalmi műsorok, színdarabok szereplőjeként.
A Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt. Szörényi Éva hivatását az Újvilágban is folytatta, 1957-ben már főszereplőként láthatták az amerikai televízió nézői. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjtve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven át játszott a színpadon. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érdekében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon, így az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában.
Szörényi Éva nem csupán a magyar kultúra és művészet megbecsült képviselője volt, hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének és eszmeiségének egyik legkiemelkedőbb ápolója. A Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagja volt 1957-ben Amerikában, majd annak munkájában aktívan részt vett. A forradalom 50. évfordulója méltó megünneplésének előkészítésére másokkal létrehozta a Remember Hungary 1956 Bizottságot, amelynek elnöke volt.
Szörényi Éva életművét számtalan kitüntetéssel díjazták. 1952-ben a Bánk bán című drámában Melinda megformálásáért Kossuth-díjat, 1954-ben Érdemes művész díjat kapott. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 1994-ben Nagy Imre-emlékplakettet, 1997-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban ’56-os Emlékérmet és 2008-ban Mindszenty Emlékérmet kapott.
Hofer László
