Egy évezreddel később Gustav Vasa — a későbbi I. Gusztáv svéd király — sítalpakon indult Morából Norvégia felé, amikor két ifjú eredt nyomába, hogy közölje vele a jó hírt: a nép csatlakozni kíván harcához. Sälenben érték utol, 85 km és 250 méter megtétele után. Ez lett aztán a Vasaloppet, a dánok elleni 1520-as, sikeres svéd népfelkelés emlékének tiszteletére évente megrendezett Vasa-futás távja.
Mindezen előzmények ellenére az első, sível sportszerűen foglalkozó egyesületet a norvégok alapították 1862-ben, és ők rendezték meg az első síversenyeket is. Példájuk átragadt a szomszédos svédekre, majd a finnekre. Közép-Európa népeinek sísport iránti érdeklődését Nansen grönlandi útikönyve keltette fel. És idejében.
A sífutók olimpiai bemutatkozása elsöprő norvég sikert hozott. Mindkét futószámot (ráadásul az északi összetettet — síugrás + sífutás) a 30 éves norvég Thorleif Haug nyerte. (Haug egyébként síugrásban is rajthoz állt, és bronzérmet nyert. Ötven évvel később kiderült, hogy hiba csúszott a számításba, és a bronzérem nem őt, hanem honfitársát, Haugent illette volna meg. Az akkor már nyolcvan fölött járó Haugennek Haug leánya vitte el a bronzérmet. Haugnak cserébe honfitársai szobrot állítottak szülővárosában, Drammenban. Így lett a második sportoló — az első a hallgatag finn, Nurmi Paavo volt —, akinek még életében szobrot állítottak.) A csodálatos Haug sikerét egy másik norvég, Johan Gröttumsbraaten igyekezett megismételni, ebben a svéd Nedlund akadályozta meg, aki megnyerte az 50 km-es számot. Na de Grüttumsbraaten a harmadik téli olimpián is rajthoz állt, és nyert egy aranyérmet, így aztán összteljesítménye 3 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérem lett Haug négy aranyérmével szemben. Hosszú-hosszú időn át az északisí-versenyeket az északiak, azaz a skandinávok — norvégok, svédek, finnek — uralták. Rendkívül izgalmas versenyfutásukban három versenyző vonta magára a figyelmet: a finn Veikko Hakulinen (3 arany-, 3 ezüst-, 1 bronzérem), a szintén finn Eero Mäntyranta (3 arany-, 2 ezüst-, 2 bronzérem) és a havas mezők koronázatlan királya, a svéd Sixten Jernberg (4 arany-, 3 ezüst-, 2 bronzérem). Királyhoz illően Jernberg végtelenül hosszú nyomokat rajzolt a fehér hóba, s az irdatlan távokat mindenkinél gyorsabban futotta végig, az 50 km-es hómaratontól a 4x10 km-es váltóig minden létező számban elindult, s szerzett valamilyen érmet. De aztán őt is felülmúlta a norvég Björn Dählie a nyolc aranyérmével és négy ezüstjével.
A csodálatos skandináv viadalokat egy olasz Franco Nones szakította meg, aztán jöttek a félelmetes szovjet sífutók, élükön Nyikolaj Zimjatovval. A szovjet „korszak” rövidnek bizonyult, a skandinávok rendezték soraikat, és felsorakozva a már említett Björn Dählie mögé, újra régi csillogásukban tündököltek.
1952-ben küzdőtérre léptek a nők. Ők minden kétséget kizáróan szovjet fölényt hoztak a játékok síversenyeire. Két kiválóságuk, Galina Kulakova (4 arany-, 2 ezüst-, 2 bronz) és Raisza Szmetanyina (3—2—0) ámulatba ejtette az északiakat is. Egyeduralmukat igazából a finn Hämäläinen szakította félbe, hogy aztán folytatódjék a szovjet utód, Oroszország fölényével a nők versenysorozata. Larisza Lazutyina és Ljubov Jegorova 5—5 aranyérmet szerzett, 3, illetve 2 ezüstöt és 1 bronzot. Nem szabad megfeledkezni az olaszokról sem, élükön Stefania Belmondóval, aki nem egy számban tört borsot a nagy esélyesek orra alá.
Északi összetettben a már említett két norvégot a keletnémet Ulrich Wehling múlta felül három egymásutáni győzelmével.

Olimpiai dobogósok

Sífutás
Férfiak Nők
Sprint
2002 Tor Arne Hetland (NO), 2:56,0 Julija Csepalova (OR)
2006 Björn Lind (SVÉ), 2:26,5 Chandra Crawford (KAN), 2:12,3

10 km-es klasszikus 5 km-es sífutás
1964 Klavgyija Bojarszkih (SZU), 17:50,5 -
1968 Toini Gustafsson (SVÉ), 16:45,2 -
1972 Galina Kulakova (SZU), 17:00,50 -
1976 Helena Takalo (FIN), 15:48,69 -
1980 Raisza Szmetanyina (SZU), 15:06,92 -
1984 Marja Liisa Hämäläinen (FIN), 17:04,0 -
1988 Marjo Matikainen (FIN), 15:04,0 -
1992 Vegaard Ulvang (NO), 27:36,0 Lukkarinen Marjut (FIN), 14:13,8
1994 Björn Dähalie (NO), 24:20,1 Ljubov Jegorova (OR), 14:08,8
1998 Björn Dählie (NO), 27:24,5 Larisza Lazutyina (OR), 17:37,9

18 km, 1956-tól: 15 km klasszikus 10 km klasszikus
1924 Thorleif Haug (NO), 1:14:31,0 -
1928 Johan Gröttumsbraaten (NO), 1:37:01,0 -
1932 Svend Utterström (SVÉ), 1:23:07,0 -
1936 Erik Larsson (SVÉ), 1:14:38,0 -
1948 Martin Lundström (SVÉ), 1:13:50,0 -
1952 Hallgeir Brenden (NO), 1:01:34,0 Lydia Wideman (FIN), 41:40,0
1956 Hallgeir Brenden (NO), 49:39,0 Ljubov Kozirjeva (SZU), 38:11,0
1960 Haakon Brusveen (NO), 51:55,5 Marija Guszakova (SZU), 39:46,6
1964 Eero Mäntyranta (FIN), 50:54,1 Klavgyija Bojarszkih (SZU) 40:24,3
1968 Harald Grönningen (NO), 47:54,2 Toini Gustafsson (SVÉ), 36:46,5
1972 Sven-Ake Lundbäck (SVÉ), 45:28,24 Galina Kulakova (SZU), 34:17,82
1976 Nyikolaj Bazsukov (SZU), 43:58,47 Raisza Szmetanyina (SZU), 30:13,41
1980 Thomas Wassberg (SVÉ), 41:57,63 Barbara Petzold (NDK), 30:31,54
1984 Anders Svan Gunde (SVÉ), 41:26,5 Marija-Liisa Hämäläinen (FIN), 31:44,2
1988 Mihail Gyevjatjarov (SZU), 41:18,9 Vencene Vida (SZU), 30:08,3
1992 Björn Dählie (NO), 37:36,9 Ljubov Jegorova (FÁK), 25:53,7
1994 Björn Dählie (NO), 1:00:08,8 Ljubov Jegorova (OR), 41:38,9
1998 Thomas Alsgaard (NO), 1:07:01,7 Larisza Lazutyina (OR), 46:06,9
2002 Andrus Verpaalu (ÉSZ), 37:07,4 Bente Skari (NO), 28:05,6
2006 Andrus Veerpalu (ÉSZ), 38:01,3 Kristina Smigun (ÉSZ), 27:51,4

30 km üldözéses 15 km üldözéses
1956 Veikko Hakulinen (FIN), 1:44:06,0 -
1960 Sixten Jernberg (SVÉ), 1:51:03,9 -
1964 Eero Mäntyranta (FIN), 1:30:50,7 -
1968 Franco Nones (OL), 1:35:39,2 -
1972 Vjacseszlav Vegyenyin (SZU), 1:36:31,35 -
1976 Szergej Szaveljev (SZU), 1:30:29,38 -
1980 Nyikolaj Zimjatov (SZU), 1:27:02,80 -
1984 Nyikolaj Zimjatov(SZU), 1:28:56,3 -
1988 Alekszej Prokurorov (SZU), 1:24:26 -
1992 Vegaard Ulvang (NO), 1:22:27,8 Ljubov Jegorova (FÁK), 42:20,8
1994 Thomas Alsgaard (NO), 1:12:26,4 Manuela Di Centa (OL), 39:44,5
1998 Mika Myllylä (FIN), 1:33:56 Olga Danyilova (OR), 46:55,04
2002 Johann Muehlegg (SPA), 1:09:28,6 Stefania Belmondo (OL), 39:54,2
2006 Jevgenyij Gyementyev (OR) 1:17:00,8 Kristina Smigun (ÉSZ), 42:48,7

50 km tömegrajtos 20 km, 1992-től: 30 km szabad stílus
1924 Thorleif Haug (NO), 3:44:32,0 -
1928 Per Hedlund (SVÉ), 4:52:03,0 -
1932 Veli Saarinen (FIN), 4:28:00,0 -
1936 Elis Wiklund (SVÉ), 3:30:11,0 -
1948 Nils Karlsson (SVÉ), 3:47:48,0 -
1952 Veikko Hakulinen (FIN), 3:33:33,0 -
1956 Sixten Jernberg (SVÉ), 2:50:27,0 -
1960 Kalevi Hämäläinen (FIN), 2:59:06,3 -
1964 Sixten Jernberg (SVÉ), 2:43:52,6 -
1968 Ole Ellefsaeter (NO), 2:28:45,8 -
1972 Pal Tyldum (NO), 2:43:14,75 -
1976 Ivar Formo (NO), 2:37:30,05 -
1980 Nyikolaj Zimjatov (SZU), 2:27:24,60 -
1984 Tomas Wassberg (SVÉ) 2:15:55,8 Marja-Liisa Hämäläinen (FIN) 1:01:45,0
1988 Anders Svan Gunde (SVÉ), 2:04:30,9 Tamara Tyihonova (SZU), 55:53,6
1992 Björn Dählie (NO), 2:03:41,5 Stefania Belmondo (OL), 1:22:30,1
1994 Vlagyimir Szmirnov (KAZ), 2:07:20,3 Manuela Di Centa (OL), 1:25:41,6
1998 Björn Dählie (NO), 2:05:08,2 Julija Csepalova (OR), 1:22:01,5
2002 Mihail Ivanov (OR), 2:06:20,8 Gabriella Paruzzi (OL), 1:30:57,2
2006 Giorgio Di Centa (OL), 2:06:11,8 Katerina Neumannová (CS), 1:22:25,4

4x10 km-es váltó
1936 FIN, 2:41:33,0 — Sulo Nurmela, Claes Karppinen, Matti Läbde, Kaarlo Jalkanen
1948 SVÉ, 2:32:08,0 — Nils Östensson, Nils Täpp, Gunnar Eriksson, Martin Lundström
1952 FIN, 2:20:16,0 — Heikki Hasu, Paavo Lonkila, Urpo Korhonen, Tapio Mäkäla
1956 SZU, 2:15:30,0 — Fjodor Terentyev, Pavel Kolcsin, Nyikolaj Anyikin, Vlagyimir Kuzin
1960 FIN, 2:18:45,6 — Toimi Alatalo, Eero Mäntyranta, Väinö Huhtala, Veikko Hakulinen
1964 SVÉ, 2:18:34,6 — Karl-Ake Asph, Sixten Jernberg, Jan Stefansson, Assar Rönnlund
1968 NO, 2:08:33,5 — Odd Martinsen, Pal Tyldum, Harald Grönningen, Ole Ellefsaeter
1972 SZU, 2:04:47,94 — Vlagyimir Voronkov, Jurij Szkobov, Fjodor Szimasev, V. Vegyenyin
1976 FIN, 2:07:59,72 — Matti Pitkänen, Juha Mieto, Pertti Teurajärvi, Arto Koivisto
1980 SZU, 1:57:03,46 — Vaszilij Rocsev, Nyikolaj Bazsukov, Jevgenyij Beljajev, N. Zimjatov
1984 SVÉ, 1:55:06,3 — Th. Wassberg, Benny Kohlberg, Otto Jan Ottoson, A. Svan Gunde
1988 SVÉ, 1:43:58,6 — Jan Ottosson, Thomas Wassberg, A. Svan G., Torgny Mogren
1992 NO, 1:39:26,0 — Terje Langli, Vegaard Ulvang, Kristen Skjeldal, Björn Dählie
1994 OL, 1:41:15,0 — Maurilio De Zolt, Marco Albarello, Giorgio Vanzette, Silvio Fauner
1998 NO, 1:40:55,7 — Sture Sivertsen, Erling Jevne, Björn Dählie, Thomas Alsgaard
2002 NO, 1:32:45,5 — Anders Auckland, Frode Estil, Kirsten Skjeldal, ThomasAlsgaard
2006 OL, 1:43:45,7 — Fulvio Valbusa, Giorgio Di Centa, Pietro Piller Cottrer, Cristian Zorzi

3x 5 km, 1976-tól 4x5 km (női)
1956 FIN, 1:09:01,0 — Sirkka Polkunen, Mirja Hietamies, Siiri Rantanen
1960 SVÉ, 1:04:21,4 — Irma Johansson, Britt Strandberg, Sonja Ruthsrröm Edström
1964 SZU, 59:20,2 — Alevtyina Kolcsina, Jevdokija Meksilo, Klavgyija Bojarszkih
1968 NO, 57:30,0 — Inger Aufles, Babben Enger Damon, Berit Mördre
1972 SZU, 48:46,15 — Ljubov Muhacseva, Alevtyina Oljunyina, Galina Kulakova
1976 SZU, 1:07:49,75 — Nyina Baldicseva, Zinaida Amoszova, R. Szmetanyina, G. Kulakova
1980 NDK, 1:02:11,10 — Marlies Rostock, Carola Andig, Veronika Hesse, Barbara Petzold
1984 NO, 1:06:49,70 — Inger Nybräten, Anne Jahren, Brit Petersen, Berit Aunli
1988 SZU, 59:51,1 — Szvetlana Nagejkina, Nyina Gavriljuk, Tamara Tyihonova, Anfisza Rezcova
1992 FÁK, 59:34,8 — Elena Välbe, Raisza Szmetanyina, Larisza Lazutyina, Ljubov Jegorova
1994 OR, 57:12,5 — Elena Välbe, Larisza Lazutyina, Nyina Gavriluk, Ljubov Jegorova
1998 OR, 55:13,5 — Nyina Gavriljuk, Olga Danyilova, Elena Välbe, Larisza Lazutyina
2002 NÉ, 49:30,6 — Manuela Henkel, Viola Bauer, Claudia Künzel, Evi Sachenbacher
2006 OR, 54:47,7 — Natalja Baranova, Larisza Kurkina, Julija Csepalova, Jevgenyija Medvegyeva