Ismét csak sikeresnek bizonyult Traian Băsescu sokszor kipróbált ,,egyedül mindenki ellen" taktikája: az Országos Választási Iroda tegnap közzétett nem hivatalos végeredményei szerint a jelenlegi államfő hajszállal ugyan, de megnyerte a választásokat, és újabb öt évig irányíthatja az ország sorsát a Cotroceni-palotából. Hogy miként teszi majd ezt, az elmúlt évek tapasztalatai alapján sejthetjük, a választási kampány idején ugyanis programjáról nem sokat beszélt, a ,,kommunisták" és a ,,mogulok" ellen indított hadjárata és populista referendumkezdeményezése azonban sejtet egyet s mást a következő öt évről.
Előreláthatólag folytatódni fog az a konfrontatív, konfliktuskereső, egyeduralomra törekvő politikája, amely az elmúlt esztendőkben számtalan botrány okozója volt, két koalíció összeomlásához vezetett, és hosszan tartó politikai válságba torkollott. A korrupcióellenes harc címkéje alatt várhatóan tovább folytatódnak a többnyire politikai leszámoláshoz hasonlító, a tévék képernyőjén élőben közvetített, törvényszéki ítélettel azonban sosem végződő letartóztatások. De ami számunkra talán a legfontosabb: alkotmánymódosítást hajtanak végre, változik majd az államfő és a törvényhozó testület hatásköre — Băsescut ismerve vélhetően nem éri be jelenlegi jogkörével —, egykamarás parlamenti rendszert vezetnek be, és még csak sejtésünk sincs, milyen szerepet szánnak a kisebbségeknek, esetleg veszélybe kerül-e a magyarság parlamenti képviselete. Vélhetően megmarad az alaptörvényben az egységes nemzetállam kifejezés is, nem véletlenül ismételgette ezt oly provokatívan a tusványosi szabadegyetemen az államfő. De küszöbön áll a közigazgatási reform is, a nyilatkozatok szintjén régóta a helyi autonómia mellett érvelő államfő azonban Budapesten igen határozottan mondott nemet a székelyföldi területi autonómiára. Igaz, sok jóval Mircea Geoană győzelme sem kecsegtetett volna: a szociáldemokraták jelöltje jóformán semmilyen üzenetet nem fogalmazott meg a magyarság számára, a szász Klaus Johannis miniszterelnöki kinevezése pedig nem bizonyult kellően motiválónak. Nem véletlen tehát, hogy Székelyföldön az országos átlagnál jóval alacsonyabb részvételt jegyeztek, és Hargita, Maros, Kovászna megyében egyaránt Băsescu nyert — annak ellenére, hogy az RMDSZ Mircea Geoană támogatására buzdította híveit.
A rendkívül szoros versenyben mondhatni döntőek voltak a székelyföldi voksok. Kérdés azonban, hogy az ígéretekben is igen szűkmarkú államfő hálás lesz-e ezért a székelyeknek, figyel-e követeléseikre, vagy pedig továbbra is zsigerből elutasítja azokat, és csak a szavazatszerzés reménye vezérli majd mifelénk.
