A kiegyezés utáni időszak első sepsiszentgyörgyi hírlapja az 1871—74 között Brassóban nyomtatott Nemere volt. Szerkesztőségét tulajdonosa 1874-ben városunkba helyezte át, így szükségessé vált egy nyomda létesítése is. Ezt a tulajdonos Pollák Mór kereskedő néhány ideiglenesen bérelt helyiség után (Csíki utca 8. szám, Ötves-ház) — esetleg azt is fenntartva — a mai polgármesteri hivatal esketőtermének udvarán álló, ma a Székely Mikó Kollégium által használt műemlék épület földszintjén rendezte be. (1. kép)
1879-ben a Pollákkal rokoni kapcsolatban álló Bernstein Márk kereskedő megvásárolja a kiadó-tulajdonosi jogot és nyomdát, mely 1882-ben Jókai Nyomda Rt. néven betagolódik a Császár Bálint polgármester és Málik József lapszerkesztő igazgató-tanár által alapított részvénytársaságba. A nyomdát a Csíki utcával szembeni kapufolyosón lehetett megközelíteni. Itt született meg a Nemere utódja, a Székely Nemzet, és itt nyomtatták városunkban az első könyvet, valamint a polgármesteri hivatal, az iskolák, a különböző intézmények évi értesítőit, jelentéseit, számos más közérdekű kiadványt. (2—3. kép)
Az 1970-es évek elejéig állt a megrendelők szolgálatában, bár nevét a második világháborút követő változások után elveszítette, és állami tulajdonba került. Az 1968-as megyésítés után itt került sajtó alá a Megyei Tükör heti-, majd napilap, hogy aztán a 70-es évek elején új hajlékába, a Háromszék napilap szerkesztőségének közvetlen szomszédságába költözhessen.
Mintegy fél évszázados működése alatt többször változtatta helyét a Móritz István által a Bazár egyik bolthelyiségében létesített Móritz Nyomda (társtulajdonos Vajna Lajos), mely az 1900-as évek elején már a Csíki utca 5. szám alatti Berkeczi-házban, majd a volt Gábor Áron (ma Mihai Viteazul) tér egyik bal oldali, a 70-es években lebontott épületébe helyezte át felszerelését. (4—5. kép)
Ugyancsak a Csíki utcában, az ötvenes években épült kisipari szövetkezet szabó- és cipészműhelye mögötti, ma is álló Fenyves-ház udvarán volt Silberstein Izsó Pátria nevű nyomdája. Itt nyomtatták a dr. Valeriu Rauca Răuceanu megyei prefektus által szerkesztett La noi című román hetilapot, és itt jelentette meg Berger Samu kereskedő és malomtulajdonos 1938-ban A zsidó kérdés című könyvét, mely miatt később internálótáborba került. (6. kép)
