Temesvár, a romániai forradalom bölcsője — Sylvester Lajos

2009. december 17., csütörtök, Közélet

A forradalmi emlékév emlékhetének csúcsrendezvényére 2009. december 15-én Temesváron, a húsz évvel ezelőtti romániai forradalom bölcsőjében került sor két évtized posztkommunista története legmagasabb szintű országos és nemzetközi személyiségeinek részvételével. A Temesvári Emlékhét a Tőkés László mellé álló, majd a lelkészüket védelmező temesvári református közösség tagjai, valamint a hozzájuk felzárkózó románok, svábok, szerbek, többféle vallásfelekezethez tartozó személyek elindították a temesvári népfelkelést, a tulajdonképpeni forradalmat, amely a következő napokban, egy hét leforgása alatt az ország egészére átterjedve leszámolt a romániai kommunista diktatúrával.

Ez a mozzanat azért is fontos, mert a későbbiekben a forradalmat megcsúfoló torzítások-torzulások jelentéktelenné degradálták Tőkés László és Temesvár szerepét, már „menet közben" egy sikerrel végrehajtott államcsíny felé tolták a népfelkeléssel induló temesvári megmozdulást, majd az 1989. decemberi bukaresti események árnyékolták Temesvár jelentőségét, sőt, a helyi megemlékezésekben is azok vitték a hangot, akik később az események kényszerítő hatása alatt kezdték lobogtatni a lyukas zászlót, és Temesváron Tőkés László temploma helyett egy katedrális lépett elő a forradalom centrumaként.

Temesváron ezen a héten történelmi igazságtételre is sor került tehát. A magas szintű és hiteles személyiségekből álló nemzetközi asszisztencia igyekezett Európa és az Egyesült Államok érdeklődésének fényébe helyezni a húsz évvel ezelőtti eseményeket.

Az ünneprontás szándéka nélkül említem meg, hogy eközben a hazai román sajtó alig vett tudomást a húsz évvel ezelőtti temesvári eseményekről — az egyik lap szerint Temesváron bedöglött egy rozoga villamos, és ezzel kezdődött az egész —, annál több szó esett viszont arról, miszerint Băsescu államelnöknek nincs erkölcsi alapja arra, hogy a kommunizmus bűneit firtassa.

Orbán Viktor a temesvári nemzetközi konferencián azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 690
szavazógép
2009-12-17: Máról holnapra - x:

Jövőre jobb lesz? — Simó Erzsébet

Mióta Traian Băsescu megnyerte a választásokat, a felfüggesztett, többszörösen ideiglenes Boc-kabinet egyre derűlátóbb az ország gazdasági jövőjét illetően. Míg alig egy-másfél hónappal ezelőtt azon siránkozott mind a kormányfő, mind az államelnök, hogy még az is megeshet, nem lesz elég pénz decemberben, januárban a fizetések és nyugdíjak folyósítására, újabban már egyenesen optimista Emil Boc, s mondogatja is sűrűn: semmi gubanc, ha nem érkezik be az országnak ítélt hitel harmadik részlete, akkor sem lesz világvége.
2009-12-17: Belföld - x:

Hírsaláta

NYAKIG A VEZÉRDEMOKRÁCIÁBAN. Băsescu, az elnökválasztások győztese a vezérdemokráciának nevezett politikai rendszer tipikus képviselője — vélik a Transindex politológusai. E típus sajátossága, hogy a vezér átlép az intézményes politikai kereten, a parlamenten, a kormányon, a pártokon és a pártvezetőkön, s közvetlenül a népet szólítja meg. Az elnök az elmúlt öt évben nem csak a pártokkal vitatkozott, hanem átlépett rajtuk, és közvetlenül a választókat szólította meg. Ez a magyarázata annak, hogy a pártok — köztük az RMDSZ — nem tudjá uralni saját szavazóbázisukat.