A washingtoni szenátus bankbizottsága csütörtökön jóváhagyta Ben Bernanke Fed-elnöki hosszabbítását, jelölését már csak a szenátus egészének kell megerősítenie. A testület 16―7 arányú szavazással támogatta Bernanke jelölését.
A várakozások szerint Bernanke ― akinek mandátuma január 31-én jár le ― meg fogja kapni a szenátus támogatását, az ellenzék vezetői azonban legszívesebben leváltanák, éles támadásokat intéznek eddigi politikája ellen. A republikánusok nem kímélik Bernankét, jóllehet a szövetségi tartalékbank-rendszer, a Federal Reserve első emberét a Time magazin a héten az év emberévé választotta. A kongresszus felsőházában a bankügyi bizottság rangidős republikánus párti tagja, Richard Shelby szenátor közölte: ellenzi, hogy Bernanke újabb négy évre Fed-elnök legyen. Shelby részben Bernankét teszi felelőssé a Wall Street-i pénzintézeteknek nyújtott hatalmas szövetségi segélyekért és a laza pénzügyi szabályozásért, szerinte éppen ezek idézték elő a pénzügyi válságot. A szenátor azért is támadja a Fed vezetőjét, mert szerinte nem tett eleget a fogyasztók védelmében. Kijelentette, elveszítette bizalmát Bernanke iránt.
Véleménye tükrözi a közhangulatot; az amerikaiak többsége ellenszenvet érez a Fed iránt. Közfelháborodást keltett, hogy a Fed által megmentett Wall Street-i nagybankok zsíros prémiumokkal jutalmazzák vezetőiket, miközben a népesség jelentős része szenved a nagyarányú munkanélküliségtől, a jelzálogválság miatti házlefoglalásoktól és a stagnáló bérszinttől.
Az 56 éves Bernanke jelöléséről várhatóan januárban dönt a szenátus. A republikánusokon kívül a független politikusok egy része sem támogatja hosszabbítását. Az elemzők, sőt, a kritikusok többsége is elismeri azonban: a Fed-elnök sajátos megközelítése segített annak megelőzésében, hogy a tavalyi recesszió újabb ,,nagy depresszióba" forduljon. A Time magazin szerint Bernanke nélkül a recesszió sokkal rosszabb lett volna; a központi bank első embere átvezette a gazdaságot az 1930-as évekbeli válság, a ,,nagy depresszió" óta bekövetkezett legsötétebb időszakon.
Közben egy sor adat jelent meg az Egyesült Államok katonai költekezéséről, illetve a válság utóéletéről. A Reuters például közli, hogy Amerika már 23 milliárd dollárt költött az afganisztáni újjáépítésekre és fejlesztésekre 2002 óta. Egy amerikai szenátor könyvelésekre hivatkozva azt állította, hogy ebből az összegből egymilliárd kidobott pénz volt. Szintén a brit hírügynökség előrejelzése szerint az energiaipar, a pénzügyi, technológiai és az egészségügyi szektor lesz a nagy vállalati terjeszkedések terepe 2010-ben. Már jelenleg is olyan üzletekről hallani, mint az Exxon Mobil 30 milliárd dolláros, Warren Buffet milliárdos üzletember befektetési cége, a Berkshire Hathaway 26 milliárdos vagy a Comcast 30 milliárdos vásárlási terve.
