Az éjjel elfogadott megállapodástervezet annyit ugyanakkor rögzít, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fokon belül kell tartani, és a fejlődő országok klímaváltozás elleni erőfeszítéseit a gazdag országok legalább évi százmilliárd dollárral támogatják majd hosszú távon — értesült a Reuters. A kiszivárgott információk alapján a százmilliárd dolláron felül a legszegényebb országok további harmincmilliárd dolláros támogatáshoz jutnának. Az AFP hírügynökség úgy tudja: mintegy harminc vezető és magas rangú diplomaták péntek reggel újra tárgyalóasztalhoz ültek, hogy folytassák a hajnalban abbamaradt egyeztetéseket. Barack Obama amerikai elnök péntek reggel érkezett meg a dán fővárosba. A Fehér Ház közlése szerint Obama kétoldalú megbeszélést folytat majd többek között a kínai és a dán miniszterelnökkel, valamint az orosz és a brazil elnökkel.

,,A helyzet kétségbeejtő" — mondta egy vezető indiai delegált tegnap kora reggel, miután a tárgyalók egész éjjel arról a szövegről egyeztettek, mely a konferenciát záró politikai jellegű dokumentum alapjául szolgálhat. ,,Még arról sincs megegyezés, hogyan nevezzük a szöveget. Ők (a fejlett országok) azt akarják, hogy egy politikailag kötelező erejű dokumentum szülessen, de ezt mi ellenezzük" — tette hozzá az indiai tárgyaló. Egy német delegált pedig így jellemezte a tárgyalások állását: ,,Nem értünk el eredményt semmiben. Csak tervezeteink vannak. Nagyon-nagyon nehéz a helyzet. Az idő kezd elfogyni." A feleknek tehát a fejlett és fejlődő országok közötti ellentét miatt egyelőre nem sikerült elfogadniuk egy olyan tervezetet, amelyet a vezetők elé terjeszthetnének — összegezte a helyzetet Andreas Carlgren svéd környezetvédelmi miniszter, aki szerint az egyezség tető alá hozása így a vezetőkre marad.

,,Kérem vigyázni, az ajtók záródnak, a szerelvény újra indul, mindenki kapaszkodjon" — érzékeltette a csütörtök délelőtt még teljes kudarccal fenyegető tárgyalások fellendülését Yvo de Boer, az ENSZ éghajlat-változási ügyekért felelős vezető tisztségviselője. Yvo de Boer kora délután már arról számolt be, hogy a konferencia új lendületet vett, amikor a delegációk az EU javaslatára két munkacsoportot alakítottak. Az egyik a Kiotói Jegyzőkönyv alapján dolgozik egy megállapodástervezet szövegezésén, a másik pedig egy olyan egyezmény összeállítására törekszik, amely az Egyesült Államokra és a fejlődő országokra vonatkozik.

Négy kulcskérdés ugyanakkor továbbra is nyitott. Nincs egyetértés a fejlődő országoknak biztosítandó klímavédelmi támogatás mértékéről, nem állapodtak meg arról sem, hogy az ipari államok milyen mértékben fogják vissza üvegházgáz-kibocsátásukat, nem világos, hogy miként kellene ellenőrizni és nyilvántartani a kibocsátás alakulását a fejlődő országokban, végül abban sincs konszenzus, hogy milyen jogi formába foglalják mindazt, amiben sikerül megállapodni.

Csütörtök délután vettek ismét lendületet a tárgyalások. A holtpontból való elmozduláshoz az is hozzájárult, hogy Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere bejelentette: országa hajlandó hozzájárulni egy hosszú távú alaphoz, amely évi százmilliárd dollárral támogatná a fejlődő államok klímavédelmi törekvéseit. Az USA külügyminisztere továbbá a klímavédelmi lépések ,,átláthatóságának" feltételéhez kötötte országa felajánlását. Ez gyakorlatilag arra vonatkozik, hogy a fejlődő országok járuljanak hozzá kibocsátás-csökkentési lépéseik nemzetközi ellenőrzéséhez. Kína és India azonban eddig elzárkózott ettől, mert szuverenitásuk megsértését látják a feltételben. Némi közeledést mutathat ugyanakkor Ho Ja-fej kínai külügyminiszter-helyettes reakciója: ,,Kína kész minden olyan dialógusra és együttműködésre, amely nem tolakodó, és nem sérti meg Kína szuverenitását."

A százmilliárd dolláros összeg megegyezik Gordon Brown brit kormányfő korábbi felvetésével, ugyanakkor jóval elmarad a több száz milliárd dollárra rúgó szakértői becslésektől és a fejlődők által követelt 350 milliárd dollár körüli összegtől (leszámítva Afrikát, mely már korábban jelezte, kiegyezne a százmilliárd dolláros felajánlással).