Majdnem közvetlenül Sólyom László köztársasági elnök után szerdán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is a Vajdaságba látogatott, programjában Nagybecskerek, Temerin, Muzslya és Zenta szerepelt, és az utóbbi közterén mintegy kétezer résztvevő előtt beszélt.
A vajdasági látogatást megelőzően, december 15-én a romániai forradalom 20. évfordulóján Temesváron mondott — egy mondatrészbe foglalva — „nemzetegyesítő beszédet", és még ezelőtt Moszkvában térült-fordult, amelyről egyik budapesti „jóakarója", az Orbán- és Gyurcsány-könyves Debreczeni József azt terjesztette, hogy az EP Néppártjának újraválasztott alelnöke valójában nem is találkozott Putyin kormányfővel, amiért aztán bocsánatot is kért.
De valójában mi is ez az Orbán Viktor-i, gyakoriságát tekintve államfőket és kormányfőket leköröző sürgés-forgás Budapesttől Brüsszelig, onnan Moszkváig, majd Temesvárig és Zentáig?
Orbán Viktor tanácskozásainak és beszédeinek magva, Moszkvát kivéve, ahol az országok és népek együttműködésének más dimenziói voltak napirenden, a határokon átnyúló nemzetegyesítés konkrét lépései, egyfajta erkölcsi és politikai jóvátétel az öt évvel ezelőtti, a magyar nemzet egyesítése ellen elkövetett szégyenletes merénylet miatt, amikor 2004. december 5-én a magyar baloldal balliberálisai és szocialistái a határon kívüli magyarok kettős állampolgárságának megadása ellen uszítottak.
Ezen a vajdasági látogatáson is a nemzetegyesítés megvalósítása felé vezető út egyik lépésének szorgalmazása volt a tét. A tartományban ugyanis most dől el, hogy összegyűl-e az a 118 000 aláírás, amely a vajdasági magyar tanácsok közvetlen megválasztásához szükségeltetik, vagy a jelenlegi szerbiai törvények biztosította keretet sem tudják az ottani magyarok kitölteni, mert a radikális pártoknak és csoportosulásoknak ez az „álautonómia-törvény" az igényeit nem elégíti ki.
Orbán Viktor ezekre az ellentétekre utalt temerini látogatása során, amikor kifejtette:
,,Szabadságban élünk, tehát mindenkinek joga van másként gondolkodni. Sőt, mit több, arra is joga van, hogy másként cselekedjen. Én csak szempontokat tudok figyelmébe ajánlani az itt élő magyaroknak. A döntést maguknak kell meghozniuk. Bár jobb lenne a mostani semmiből egy ugrással a teljes autonómia világában találni magunkat, de attól tartok, hogy ez a tündérmesék világába tartozik. A mostani helyzetből az autonómia világába egy hosszabb úton juthatunk majd el. Hogy milyen hosszú ez az út, rajtunk is múlik. De itt több, egymásra építkező dolognak, döntésnek kell megszületnie. Én jó irányba tett és fontos lépésnek tartom a névjegyzékre feliratkozást. De ez nem jelenti azt, hogy az út végére megérkeztünk ezzel."
A zentai nagygyűlésen, ahol ennél határozottabban foglalt állást a nemzeti tanácsok közvetlen megválasztásával kapcsolatosan, és a választói névjegyzékbe való feliratkozásra buzdította a vajdasági magyarokat, azt is hozzáfűzte, hogy a lista minden neve kapocs az újraegyesítendő nemzeten.
Személy szerint ő és az általa vezetett közösség mindig azon az oldalon állt, amely azt gondolja és azért harcol, hogy a határon túli magyarok támogatását sohase kiadásnak, nyűgnek, tehertételnek tekintsék a magyarok, hanem a jövőbe történő beruházásnak. ,,Minden volt és minden lesz. Volt szétszakított magyar nemzet, és lesz egyesített magyar nemzet" — hangoztatta a politikus, aki arról akarja meggyőzni az anyaországi magyarokat, hogy a határokon belül és túl élő magyarok sorsa közös, vagy együtt emelkednek fel, vagy együtt süllyednek el — idézik a vajdasági magyar lapok a zentai beszédből.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke a magyar autonómiához való jelenlegi viszonyt politikai állóháborúnak minősítette, elektronikus lapjában viszont helyet adott a másféle véleményeknek is, a vajdasági magyar hírforrásokból átvéve előbb Sólyom László, majd Orbán Viktor érvelését a nemzeti tanácsok megválasztásával kapcsolatban.
Ágoston András említett levelében a magyar autonómiák megteremtésének küzdelmét általánosítva megjegyzi, hogy ,,a magyar politikai autonómiát saját erőből egyikük sem tudta magának megszerezni. Ami csak egyet jelenthet. Azt, hogy ebben az anyaországnak, a mindenkori magyar kormánynak segítenie kell. Egyszerűen azért, mert a magyar közösségek autonómiája nem egy szervezet vagy kisebbségi politikai elit ügye, hanem az egész nemzeté."
Orbán Viktor és ezt megelőzően Sólyom László is az egész nemzet ügyének képviseletében látogatott a Vajdaságba. A leendő magyar kormányfő kifejtette, hogy húsz esztendeje él Magyarország és talán a többi közép-európai ország is az átmenet korszakában, amikor a múlt és a jövő egymás mellett létezett, sőt, folyamatosan egymás ellen harcolt. A Fidesz elnöke kijelentette továbbá: ,,egy leendő kormányzó párt vezetőjeként" azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés érvényt szerezzen ennek a döntésnek.
A határon túli magyarokat megtagadó pártok összezsugorodtak, vezetőik egymás torkát szorongatják — mondotta. A Fidesz és szövetségesei számára viszont ,,a csillagok kedvezően állnak" ahhoz, hogy tavasszal ,,egy választási győzelmet aratva ezt az átmeneti korszakot lezárjuk, és a magyar nemzet határok fölötti egyesítésének megrekedt ügyét kimozdítsuk". Az a kérdés — fejtegette továbbá —, hogy ,,ha lezárjuk a régi korszakot, illetve az átmenet időszakát, lesz-e elég erőnk, hogy éljünk a szabadsággal. Döntünk-e, amikor dönthetünk. Fölszólalunk-e, amikor módunk adódik rá, elmegyünk-e választani, amikor elmehetünk, feliratkozunk-e a névjegyzékbe, amikor kivívtuk magunknak a jogot, hogy feliratkozzunk."
