A Boc-kormány valamennyi miniszterjelöltje támogató voksot kapott tegnap a parlamenti szakbizottsági meghallgatásokon. Jóllehet, a bizottsági döntés csupán konzultatív jellegű, az eljárás része a kabinet beiktatási folyamatának, amely ma zárul le, amikor a törvényhozó testület két háza együttes ülésen szavaz bizalmat a kormánynak, vagy utasítja el az Emil Boc által javasolt csapatot.
Tegnap a parlament két házának szakbizottságaiban Emil Boc kormányfő és Markó Béla miniszterelnök-helyettes kivételével mind a tizenöt tárcavezetőt kifaggatták a honatyák arról, hogyan kívánják irányítani a rájuk bízott minisztériumot. Változó arányban ugyan, de minden jelölt zöldutat kapott a bizottságoktól, így a három RMDSZ-es tárcavezetőnek — Borbély László környezetvédelmi, Kelemen Hunor művelődési és Cseke Attila egészségügyi miniszternek — is bizalmat szavaztak a honatyák.
Cseke volt a legsikeresebb
A bizottsági meghallgatásokat Cseke Attila zárta a legjobb eredménnyel: 25 honatya szavazott bizalmat az RMDSZ-es egészségügyi miniszterjelöltnek, egyetlen ellenszavazatot vagy tartózkodást sem jegyeztek. Rodica Nassar bizottsági elnök azzal magyarázta az elmúlt időszakban példátlan, százszázalékos teljesítményt, hogy fiatal miniszterjelöltről van szó, akit támogatni kell. Cseke Attila állampolgár-központú egészségügyi rendszert ígért, olyan intézkedéseket kíván hozni, hogy a lakosság érezze, őket szolgálja a rendszer. Hangsúlyozta: nehéznek ígérkezik ugyan a 2010-es esztendő, számos népszerűtlen intézkedést kell hozni, de küzdeni fog azért, hogy a tárca költségvetése legalább akkora legyen, mint az előző évben (a nemzeti össztermék 3,6 százaléka), ugyanakkor növelni szeretné az egészségbiztosítási járulékok begyűjtésének hatékonyságát.
Az alkotók szolgálatára vállalkozik Kelemen Hunor
Ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett kapott zöldutat Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, aki elődjéhez képest csonkább tárcát irányít majd, hiszen az egyházakkal foglalkozó államtitkárságot a miniszterelnök alárendeltségébe helyezték át a demokrata-liberálisok aggályait követően, akik közül többen is ódzkodtak magyar miniszterre bízni az ortodox egyház ügyeiben is döntő minisztériumot. Prioritásként a kulturális sokszínűség megőrzését, az alkotók anyagi és erkölcsi támogatását, az elkezdett művelődésügyi projektek folytatását jelölte meg Kelemen Hunor. ,,Nem ígérhetek új és látványos terveket, hiszen a 2010-es költségvetés igen szűkös. Célom az, hogy a 2011-es költségvetésben a kultúra a bruttó nemzeti össztermékből megkapja azt a szükséges összeget, amely az európai utolsó helyről előbbre emeli a hazai kulturális támogatást" — jelentette ki parlamenti meghallgatásán. Kelemen Hunor azt is hangsúlyozta, hogy egy átgondolt decentralizációs stratégia nyomán a helyi és megyei kulturális intézmények megerősödhetnek, az épített örökség karbantartása és restaurálása felügyeletének azonban továbbra is minisztériumi hatáskörben kell maradnia, hiszen így elkerülhető a szakszerűtlen munka, a műemlékek megrongálása.
Az erdőkért is felel Borbély
A mezőgazdasági tárcától a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe kerül a következőkben az erdőgazdálkodás is, többek között erről és a verespataki beruházásról faggatták Borbély Lászlót a bizottsági meghallgatáson. Borbély átláthatóságot és hatékonyságot ígért a környezetvédelmi alap felhasználásában, a verespataki aranykitermelési projekt kapcsán pedig leszögezte: csak akkor hagyják azt jóvá, ha megbizonyosodik, a beruházás nem károsítja a környezetet. Borbély jelölését 53 igen és nyolc ellenszavazattal hagyta jóvá a bizottság.
Tüntetők a meghallgatáson
Nem csak a honatyák faggatózásával, hanem egy csoport tüntetővel is szembesülnie kellett Adriean Videanu gazdasági miniszterjelöltnek, aki végül behívta a szakbizottsági meghallgatásra a verespataki aranykitermelés ellenzőit. A tüntetők egy Verespatak nem eladó (Roşia Montana nu ţine de Vi(n)deanu) transzparenssel fejezték ki nemtetszésüket a gazdasági miniszterjelölt korábbi kijelentéseivel szemben, amikor is Videanu arról beszélt, a verespataki beruházást támogatja majd az új kormány. A miniszterjelölt további tárgyalásokról biztosította a környezetvédőket, és hangsúlyozta: szem előtt tartják majd a közmeghallgatásokon elhangzó javaslatokat. Azzal érvelt azonban, hogy Románia jelentős altalajkincs-tartalékkal rendelkezik, ám ezt nem használja ki, a verespataki beruházás pedig gazdasági előnyökkel járna, jelentős adóbevételeket eredményezne, munkahelyeket teremtene. Mint mondta, szigorúan felügyelnék a környezetvédelmi és a kulturálisörökség-védelmi előírások betartását, a román állam részesedését is szeretné újratárgyalni a beruházókkal, hiszen részvényesként is jelentős haszonra tenne szert az ország.
Bérbefagyasztás, elbocsátások
2010-ben befagyasztják a béreket az állami szférában, de munkahelyi alkalmazások sem lesznek egyhamar, több tízezer elbocsátásra kell számítani, növekszik majd a munkanélküliség aránya, a nyugdíjpont értéke pedig változatlan marad. Többek között ezeket fogalmazta meg Sebastian Vlădescu pénzügy- és Mihai Şeitan munkaügyi miniszter a tegnapi parlamenti meghallgatáson. A munkaügyi miniszter azt mondta, a következő év első harmadában a munkanélküliség aránya elérheti a 8,5 százalékot, ugyanakkor csak a 705 lejnél kevesebbet kereső állami alkalmazottak bére növekszik majd. A nyugdíjpont értéke sem éri majd el az átlagbér 45 százalékát. Elkezdődött és folytatódik a betegnyugdíjasok ellenőrzése, Şeitan szerint ugyanis az elmúlt években rengeteg olyan személy részesült ebben a juttatásban, aki nem lenne jogosult rá. Sebastian Vlădescu is megszorításokról beszélt, de hangsúlyozta: nem fognak százezrek utcára kerülni, az állami apparátus karcsúsodása megoldható a nyugdíjas korúak visszavonulásával.
Csak Marosvásárhelyig nyúlik az erdélyi autópálya
A következő három-négy évben nem lesz pénz az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely—Brassó szakaszának megépítésére — közölte tegnap a bizottsági meghallgatáson Radu Berceanu szállításügyi miniszter. Éppen ezért tárgyalni kíván a kivitelező Bechtel cég képviselőivel, hogy vagy mondjanak le erről a szakaszról, vagy vegyék koncesszióba ők maguk. Mint mondta, jövőre összesen több mint 500 kilométernyi autópályaszakaszon zajlanak majd munkálatok, év végére 101 kilométer sztrádát adnak át, ha megfelelő lesz a finanszírozás. Reményét fejezte ki, hogy 855 kilométernyi országút korszerűsítése befejeződik jövőre, 12 város terelőútjának kiépítését kezdik el vagy folytatják.
*
A bizottsági meghallgatásokon a Boc-kormány többi miniszterjelöltje is zöldutat kapott, így az említetteken kívül a plénum mai szavazatára vár, hogy hivatalba léphessen Vasile Blaga belügy-, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Gabriel Oprea védelmi, Gabriel Sandu kommunikációs, Daniel Funeriu oktatásügyi, Elena Udrea turisztikai és fejlesztési, Cătălin Predoiu igazságügyi és Theodor Baconschi külügyminiszter is.
