Benedek Marcell Ünnepi kalendáriumát forgatva páratlan látomásban van része a karácsonyt váró, az ünnepi érzésért szomjazó embernek. Karácsonyeste van — s Elek apó fia, minden idők egyik legnagyobb irodalomkritikusa babrált a gondolatokkal karácsonyeste a magyar fővárosban. Budapest harangjai talán már ki is fáradtak a játékban, de egyszerre eszébe jutott, hogy otthon, Erdélyben, Kisbaconban ,,az én falumban", az ő falujában, egy órával hamarabb szólalnak meg éjfélkor a kálvinista templom harangjai.
Érdekes — írja —, itt már elhallgattak, otthon később zenélnek, Keleten, Szibériában, majd valahol a Csendes-óceán szigetein — ha ott is élnek keresztények — s végül Amerikában csak reggelfelé. Hihetetlen! A harangok csodálatos zenéje valósággal körbefogja, átöleli ezt a földgolyót, egységbe, egy egészbe öleli a világ keresztényeit. Hát nem csodás? Vajha ez a békére intő-sarkalló haranghangkoszorú valóban eggyé, a szeretetben és a békében egyformává tehetné a Föld jóra-jobbra óhajtozó népeit!
Hangok ünnepi zenéje hangzik már naponta advent küszöbétől Háromszéken is Ojtoztól Erősdig, Vargyastól Zágonig. Szóltak és szólnak a harangok — talán megszakítás nélkül — óesztendőtől újesztendőig, s a legkülönbözőbb érzéseket váltják ki az emberi lelkekből templomokban, gyerek- és öregotthonokban, kórházi ágyakon, cigányputrikban egyaránt. Körutunkon — immár huszadik esztendeje — elsősorban az embert próbáltuk keresni, a nemes érzésekkel tele embert, mert a karácsony sokkal több, mint ,,felöltöztetett" fenyő, mint a méregdrága ünnepi ajándékok tömkelege, karácsony egyre jobban, túl vallási vonatkozásán, a lélek ünnepe.
Visszapillantó
— Nem, nem ilyen volt valamikor az én gyerekkoromban a karácsony, mint manapság — olvasgatom régi jegyzeteimből erre a nagy keresztény ünnepre vonatkozó feljegyzéseimet. ,,Óriási havak voltak errefelé. Szárközépig érő hóban mentünk az unitárius imaház felé, hogy hallhassuk karácsonyeste nagytiszteletű József Lajos esperes, első szentgyörgyi papunk karácsonyesti szószéki beszédét. Volt egy szerény karácsonyfa, egy-egy kis almával és keksszel telt csomag a kicsinyeknek. Ennyi, és nem több! Lelkünkben azonban ünnepi hangulatból, nemes érzésből, segíteni akarásból, emberségből sokkal több volt! — olvassuk a régi Szemerján lakó Szinte Feri bácsi 1974-ben lejegyzett emlékező szavait.
23 órakor kezdődik az éjféli szentmise — Szent József-templom, Sepsiszentgyörgy
Faggattuk évekkel ezelőtt azt a mélyen hívő és buzgó katolikus asszonyt, aki már rég kinn pihen a temetőben, de gondjai között mindig az első volt, hogy friss virág legyen a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom előtti feszület alatt: milyen volt itt egy régi karácsony?
— Én csak egyre emlékszem, amikor kedves plébánosunk, költő-papunk, Szalay Mátyás versét szavaltuk szenteste a karácsonyfa előtt. Nagyon képzett ember volt, külföldön tanult, doktori címe volt. Több verseskötete is megjelent. A kicsi magyar világban elment az anyaországba.
Idézünk Isten sípjai című, 1933-ban Nagyváradon megjelent verseskötetéből. A vers címe Karácsonyi békecsók:
Minden népek összejönnek,
Fehér, vörös, sárga népek.
Felállanak hosszú sorba
Vének, ifjak, sánták, épek.
S jön az Isten, boldog Isten
S mindenkinek homlokára
Csókot éget.
— 1918-ban, ha jól emlékszem, Imreh Dezső volt a szentgyörgy-vártemplomi papunk — mesélte e sorok írójának édesanyja. — Akkor volt az olyan első templomi karácsony, amire még visszaemlékszem. Egyvégben szóltak a városban a harangok, pedig sokat elvittek belőlük innen is, ágyúba öntötték. Imádkoztunk, hogy szerencsésen visszaérhettünk a menekülésből. Battonyáig menekültünk, onnan tértünk meg, és szekérrel jöttünk vissza Szentgyörgyig. Tatám a háborúban volt. Hadi karácsonyt értünk. A templomban a karácsonyfa is szegényes volt. Szaloncukor, házi keksz, piros alma és dió volt rajta. Ezek voltak az ajándékcsomagban is, mert angyalfia akkor is volt. Hol van ma már a régi szaloncukor? Olyant az én jó Mamukám tudott önteni otthon. Rég volt, igaz volt, kilencven évvel ezelőtt. Hétéves voltam...
Elindult a betlehemi láng...
Háromszéken advent kezdetével megkezdődtek az ünnepkör eseményei. Katolikus falvainkban hajnali hat óra előtt megkondultak a harangok. Rorátéra, hajnali misére hívták a híveket, akik imádságos lélekkel készültek Jézus születésének megünneplésére. A baróti katolikus ifjak (BAKI) egyesületének tagjai tudták, hogy a szűkös anyagiak miatt nem mindenkinek kerül díszes adventi koszorú ajtajára, ajtaja fölé, asztalára. Ezért kezdtek koszorúkészítésbe, és advent három hetében ötven szép ünnepi adventi koszorúval örvendeztették meg az öregeket.
— December 13-án már a lelkünk tele volt adventi hangulattal, amikor részt vettünk a Kézdivásárhelyen megtartott, Várom az Urat mottójú zenefesztiválon — tájékoztatott Lázár János, a BAKI vezetője. — Advent vasárnapjain meghívottjaink is voltak. Márk Attila gitárművész vallásos énekeket, megzenésített verseket adott elő. Vendégünk volt a helyi egyház tisztelendője, Olivér káplán Brassóból. Advent utolsó vasárnapján, december 20-án bemutattuk pásztorjátékunkat.
Rég már annak az ideje, hogy évtizedekig kimaradt az erdővidéki Miklósvár katolikus közösségében a Szent Család járása. Ami kimaradt, ami feledésbe merült — mert ennek első számú akadálya a vallásos életet üldöző közel fél évszázados diktatúra volt —, azt nehéz felújítani. Ezt tette t. Keresztes Zoltán plébános négy évvel ezelőtt.
— December 15-én indult nálunk is a Szállást keres a Szent Család mozgalom — mondta. — Tíz személy kopogtat be minden este egy-egy ház ajtaján az ősrégi kérdéssel: adnak-e helyet egy éjszakára a Szent Családnak?
Szálláskeresők Kézdiszentléleken — 2009. december 18.
A szálláskeresés a középkori karácsonyi misztériumok egyik jelenete. Szent Család-ájtatosság néven él még a felső-háromszéki Szentföld néhány katolikus falujában is: Kézdiszentléleken, Kőváron. Több helyen, így városi gyülekezetekben — Kézdivásárhelyen, de Sepsiszentgyörgyön is felújították. Rendkívül fontos ez. A mai középkorú emberöltő adventi népi szokásnak titulálja, s napjainkban újra teljesen élővé, népivé alakult. A kézdiszentléleki Pál Árpádné Ágicát is vallásos lelke késztette arra, hogy a község alszegi részén megszervezze a szálláskeresést. Csíkmadarasi részletekkel gazdagította a mondókákat, ugyanis ott ringatták az ő bölcsőjét. December 18-án, pénteken Sinkler Marikáék portáján fogadták a népes csoportot. Az Elmene Szent József kezdetű versikét mi is meghallgattuk és lejegyeztük. Történt, hogy a gazdag kovács nem akart szállást adni a bekérezkedő családnak. Vak lánya vezette át Józsefet és Máriát az istállóba, így született kis Jézus a jászolban. A szentléleki bekérezkedőt Kanabé Józsefnétől jegyeztük le, amikor a lakásban lévők ezzel a négysorossal fogadták:
Ne sírj tovább, Szent Mária,
Ne menjetek már sehova,
Szállásunkat mi megosztjuk,
Kis Jézuskát béfogadjuk.
Miklósváron karácsony szenvedején 21 órakor a helybeli fiatalok, első ünnepen a szentmise után pedig az iskolások mutatják be pásztorjátékukat. A Szent Család vasárnapján az ezüst- és az aranylakodalmas párok megújítják házastársi ígéretüket. Kézdiszentléleken az ünnepi szentmisék rendje közben, ünnep első napján, december 25-én 19 órakor a helybeli Perkő néptáncegyüttes és a kisebbek Borsika csoportja Szemünk fénye című műsorával teszi bensőségesebbé az ünnepet. Háromszék katolikus közösségeiben nem mindenütt maradt szokásban az éjféli karácsonyi szentmise. Kovásznán ekkor is megszólalnak a harangok, és felhangzik a helybeli Szent István katolikus kórus éneke. Nt. Kovács Gábor esperes-plébános útra indul: első ünnepen 15, második ünnepen 13 órakor misézik ,,Háromszék havas tetején", Kommandón, majd pedig a kicsiny barátosi filiában.
Meghitt ünnep küszöbén
Semmivel sem szegényesebb az ünnep köszöntése protestáns templomainkban. Az adventi várakozásban a zömében református vallású Kisbaconban játszóház működött. Látogatásunk idején esténként folytak a próbák. A Bodvaj Egyesület önkénteseivel irodalmi tevékenységet szerveznek, amolyan ünnepi irodalmi kört — tudtuk meg Farkas Erzsébet Eszter tiszteletes asszonytól. Gyerekek, ifjak és felnőttek csoportja készül műsorral. Ízelítő Elek apó falujának ünnepi programjából: első ünnepen a felnőtt vegyes kórus lép fel, este az ifjakkal kántálnak a faluban. Másnap az ifjak karácsonyi műsora lesz soron, délután megszervezik az egyedül élők karácsonyát, este színdarabos bált rendeznek. Ünnep harmadnapján a gyerekek hangszeres-zenés énekes műsorát láthatják az érdeklődők. Az árkosi katolikusok ünnep első napján 9.30 órakor, a zalánpatakiak 15 órakor hallhatják a szeretet ünnepének szentmiséjét — tájékoztatott nt. Fekete József plébános. Árkoson a 9.30-kor kezdődő első ünnepi szentmise után fellép a sepsikőröspataki férfidalárda, vezényel Bíró Sándor kántor. Virággal díszíti a kápolnát a filia új sekrestyése, Tarzicia nővér. Zalánpatakon karácsony első ünnepén a 15 órakor kezdődő szentmise után a kicsinyek mutatják be műsorukat, melyet az újonnan kinevezett tanítónő és az óvónő tanított be nekik.
Ünnepre készül Kriza János szülőfaluja, Nagyajta unitárius gyülekezete is. Bensőségesebbé teszi azt a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet fiataljainak műsora, a helybeli Áfonya gyerek-citeraegyüttes és a Gazdag Miklós Polgári Daloskör ünnepi koncertje. Az Unitárius Nőszövetség közel másfél száz angyalfiát készített. A gyerekeknek Fekete Judit énekvezér tanított be ünnepköszöntő műsort.
