Nem csavargyártás a mezőgazdaság, noha a korunkra jellemző iparszerű tömegtermelés igyekszik azzá tenni, élettelen tárgyként kezelve azt a finom és bonyolult élő rendszert, ahol a termelés zajlik — ezt mondta Rudolf Steiner, az Osztrák—Magyar Monarchia területén született filozófus a múlt század elején, aki a vegyszeres mezőgazdálkodás megjelenésével egy időben fektette le a biodinamikus gazdálkodás alapjait. Szabályai még a biotermesztésnél is szigorúbbak, védjegye a Demeter.
Jellemzője a kötelező állattartás, másrészt a biodinamikus permetező- és komposztálópreparátumok használata. Ha a biogazdálkodás szigorú feltételek mellett zajlik, akkor a biodinamikus gazdálkodás még inkább. Ez a módszer vigyáz ugyanis a legkövetkezetesebben arra, hogy a talajélet és a humuszgazdálkodás, a növénytermesztés és az állattartás viszonylatában valamennyi szereplő a lehető legjobban érezze magát. A gazdálkodásból származó termékeket a Demeter minősítési rendszer jelöli (1928 óta, amióta megalapították).
Nyolcvan esztendő múltán Magyarországon is jelen vannak az üzemi szintű biodinamikus gazdaságok. Tizenöt évvel ezelőtt már történtek próbálkozások a Demeter-átállásra, az elmúlt években ismét lendületet kapott az ügy, s ma két átállt minősítésű Demeter-üzem létezik: a Karcag-Berekfürdői Üllőparti Gazdaszövetkezet (4300 hektáron), valamint Fertőd-Nyárligeten a Michlits család 1300 hektáros vállalkozása. A Jászdózsai Tarnamenti 2000 Zrt. idén kapta meg a Demeter-átállásban minősítést a 2030 hektárjára.
A szigorú minősítés elnyeréséhez a nemzetközi Demeter Szövetséggel (Demeter International) kötött szerződés adja az alapot, kötelezően együttműködve a szövetség hazai szervezetével, a Biodinamikus Közhasznú Egyesülettel. (A Demeter előírásai megtekinthetők az egyesület honlapján: www.biodin.hu.)
A 43 ország több mint négyezer gazdaságát tömörítő nemzetközi szövetség magyarországi képviseletét a Biodinamikus Közhasznú Egyesület látja el Mezei Mihály vezetésével. Szerinte a biodinamikus gazdaság a jövőért felelősséget vállaló gondolkodási és gazdálkodási módot valósít meg. E gazdálkodási formában a szántóföldi termelés alapja a szarvasmarhatartás és az ott keletkező istállótrágya. A termesztéshez hangsúlyosan kapcsolódnak a biodinamikus preparátumok, amelyek természetes folyamatélénkítőként hatnak. Talajjavításra, tápanyagpótlásra csak a kőzetlisztek és a természetes trágyafélék használhatók. Magától értetődően tiltott bármiféle génmódosított növény termesztése és a szintetikus nitrogén, a könnyen oldódó foszfát, valamint a tiszta kálisó használata. A gyümölcstermesztésben például előírás, hogy a talaj nem lehet egész éven át növényzet vagy természetes takaró (mulcs) nélkül. Az állattartásban vezérelv, hogy az állat minél jobban érezze magát; minél többet tartózkodjék a szabadban, legelőn vagy legalább karámban. A két hétnél idősebb borjak csoportos tartása szintén előírás. Nem megengedett az állatok sebzése, csonkítása sem, így a csőrkurtítás, a malacok fogának csorbítása, farkuk csonkítása, a borjak szarvatlanítása.
Biodinamikus preparátumok szarvasmarhatrágyából, kvarclisztből, illetve különböző gyógynövényekből előállított hatóanyagok, amelyeket állati burkokban (koponyában, bélben) érlelve készítenek. Homeopatikus hatású készítmények, igen kis mennyiségben juttatják ki ezeket a talajra, a növényzetre, a komposztálandó trágyába, ahol mint biokatalizátorok fejtik ki folyamatélénkítő hatásukat. A kvarclisztet permetezőszerként a növényvédelemben is használják. (Szabad Föld—fer-)
