Olyan körülmények között, amikor a nemzetközi szakértők több mint 8,5 millió munkanélkülire számítanak jövőben, ami megközelítőleg 11 százalékos munkanélküliségi rátát jelent az EU-ban, feltételezhető, hogy nemzeti közösségünk számára sem lesz leányálom megélhetésünket, családjaink létfenntartását elfogadható szinten biztosítani. Mégis a globalizálódó világgazdaság jelenlegi helyzetét és a szakértők által megfogalmazott előrejelzések felvetéseit tanulmányozva csatlakoznom kell az optimista oldalhoz, és állítom, nem szabad hagyni, hogy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi mély depresszió teljesen eluralkodjon fölöttünk. Meg kell találnunk az ellátási láncból hiányzó láncszemeket, az egyes termékeket és szolgáltatásokat nélkülöző részpiac érintetlen területeit, fel kell kutatnunk a fizetőképes célszemélyeket, fogyasztókat, és ki kell használnunk minden egyes boldogulási és érvényesülési lehetőséget. Újabb és újabb vállalkozói ötletek gyakorlatba ültetésével, munkánkkal, kevéske pénzünkkel, a természeti erőforrások kiaknázásával, a képesség és tehetség, leleményesség és vállalkozói szellem bevetésével, az információk segítségével és az idővel, mint az utolsó nagyon fontos termelési tényezővel való gazdaságos sáfárkodás egyetlen rendszerbe fogásával meg kell valósítanunk anyagi és szellemi függetlenségünket, közösségünk tagjainak személyes boldogságát és jólétét. Abban reménykedve adom közre az itt következő sikerreceptet kezdő vállalkozók számára, hogy 2010-ben egyre többen fogják saját sorsuk irányítását a kezükbe venni.

Egy kedves amerikai írónő, Jan Norman Amit senki sem közöl, ha vállalkozásba kezdesz című könyvében száz vállalkozóval készített interjút, akik vállalkozásuk első évében kellemetlen üzleti meglepetésekkel találkoztak. Nem akadt közöttük egy sem, aki felhőtlen tevékenységgel büszkélkedhetett volna, mindannyian elszenvedtek megpróbáltatásokat, veszteségeket, csődállapotokat, és bizonyára ma már ők is másként cselekednének, ha elölről kellene kezdeni, kizárva egykori tévedéseiket. De lássuk, melyek azok a leggyakoribb tévedések, amelyek bármikor alapjaiban megrázhatnak egy gazdasági vállalkozást, a kezdő vállalkozásokról nem is beszélve.

Igaz, hogy a székely ember is, a mondás szerint, mindig a második eszével gondolkodik, és hatékonyabban tanul a saját hibáiból, de nem minden esetben jó, ha saját bőrünkön tapasztaljuk meg a rosszat. Mások tévedéseiből ugyanolyan hatékonysággal lehet tanulni, ami gyakran jól jöhet olyan helyzetekben, amikor a felületes tudás, a tervezés és a szervezés hiánya miatt jelentős anyagi és pénzügyi kár keletkezhet, mely megnyirbálhatja a vállalkozói önbizalmat. Ez aztán lebéníthatja a cselekvést, aminek egyenes következménye, hogy összeroppan a vállalkozás.

Az első és egyik legfontosabb tévedés, ha indulás előtt nem rendelkezünk megfelelő üzleti tervvel. Nagyon sok érdekes sikertörténetet hallunk naponta, és bár egyetlen elbeszélésben sem tesznek említést az üzleti tervről, hisz sokkal fontosabb a rendkívüli vállalkozói intuíció és a különböző helyzetekben megnyilvánuló azonnali reagálási képesség, mégis a terv nélkülözhetetlen a stratégiai taktikák alkalmazása és a követendő trend (irányvonal) meghatározása szempontjából. Terv nélkül nem tudhatjuk, merre tartunk, és mikor érjük el a kitűzött célokat. Ilyenkor, ha véletlenül rossz irányba indultunk, vagy menet közben eltévedtünk, nincs kéznél egy bedobható alternatíva, mely helyes irányba fordítaná szekerünk rúdját. Az sem elhanyagolható, hogy amennyiben nem rendelkezünk üzleti tervvel, finanszírozást sem igényelhetünk, mert semmilyen hivatalosan működő pénzintézet nem fog szóba állni velünk. Sokan azért nem fogalmaznak meg üzleti tervet, mert nem igazán tudják, mit kell tartalmaznia. Nos, a legfontosabb pontjai valójában kérdésekre adott válaszok, amelyek általában a következők: milyen terméket vagy szolgáltatást fogunk felajánlani?; kik a vásárlóink, hol találhatóak, hogyan jutunk el hozzájuk?; kik a piaci versenytársak, mi az, amit velük ellentétben pluszban ajánlani tudunk?; milyen árakkal dolgozunk?; milyen feltételekkel és honnan biztosíthatjuk a szükséges nyersanyagokat, gépeket, berendezéseket, infrastruktúrát?; kik lesznek az alkalmazottjaink, honnan toborozzuk őket, mennyit fizetünk nekik?; milyen szintű profitot szeretnénk megvalósítani (konkrét számításokkal)?; milyen célkitűzéseink vannak, honnan tudjuk, hogy elértük a tervezett célokat? És, amint látható, a legutolsó s nem az első számú probléma a pénz: mennyi pénzre van szükségünk — beleértve tartalékalapot is — ahhoz, hogy belevághassunk a vállalkozásba? Az üzleti terv legyen rövid, konkrét és jól érthető. Jelentős gazdasági, konjunkturális, törvényhozási stb. változások esetén a tervet mindig a helyzetnek megfelelően módosítani kell.