Január első munkanapjaiban még csak a háttérben az előkészítést végzők dolgoznak lázasan, 11-én, hétfőn azonban a politikai látványosság síkján is maximális fordulatszámra kapcsol az Európai Unió gépezete: megkezdődik a biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban.
A december elsején életbe lépett Lisszaboni Szerződés kibővítette az EP együttdöntési jogkörét, az ennek révén megnövekedett önbizalmú képviselő-testület az előzetes jelzések szerint a biztosjelöltek meghallgatásakor is igyekszik majd kimutatni saját erejét és súlyát. Az EP nem szavaz egyenként a biztosjelöltekről, de az Európai Bizottság egészéről igen. Ha tehát José Manuel Barroso bizottsági elnök el akarja kerülni, hogy a parlamentben leszavazzák csapatát, akkor minden egyes jelöltjének állnia kell a sarat a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. Ennek érdekében Barroso még az ünnepek előtt külön felkészítő beszélgetést folytatott a biztosjelöltekkel.
Az új összetételű, huszonhét tagú Európai Bizottságnak a tervek szerint hét alelnöke lesz, köztük három nő. A biztosjelöltek között kilenc nő van. A jelöltek közül tizennégyen Barrosóval együtt már tagjai voltak a távozó bizottsági testületnek.
A második Barroso-kormányban több tárca profilja átalakul. Így például a környezetvédelmi tárcától különválik a megnövekedett fontosságú klímavédelem, kettéválik az eddig egy portfólióban összefogott bel- és igazságügy, a többnyelvűség betagozódik az oktatásügy-kultúra-ifjúságpolitika portfólióba, összeolvad az egészségügy és a fogyasztóvédelem.
A biztosjelölt-meghallgatásokat január 11-től 19-ig tartják.
Az első napon Catherine Ashton brit bárónőt, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét mint bizottsági alelnökjelöltet hallgatja meg az EP külügyi bizottsága. Vele egy időben vizsgázik Janusz Lewandowski költségvetési és pénzügyi tervezési biztosjelölt, a lett Andris Piebalgs fejlesztéspolitikai, a finn Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztosjelöltet.
Másnap hat meghallgatást tartanak: a belga Karel De Gucht (kereskedelem), a litván Algirdas Semeta (adó- és vámügyek, csalás elleni küzdelem), a cseh Stefan Füle (bővítés és európai szomszédságpolitika), a luxemburgi Viviane Reding (jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság), a bolgár Rumjana Zseleva (nemzetközi együttműködés, humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés), valamint a spanyol Joaquín Almunia (versenypolitika) igyekszik válaszolni a képviselői kérdésekre.
Január 13-án, szerdán hallgatják meg Andor László magyar biztosjelöltet, akinek a foglalkoztatással, a szociális ügyekkel és a társadalmi összetartozás kérdéseivel foglalkozó tárcát szánja Barroso. Az 1966-ban Zalaegerszegen született közgazdász, egyetemi docens 2005 óta a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagja. Noha párton kívüli, 1998 óta az MSZP megbízásából különböző tisztségeket látott el.
Aznap még a francia Michel Barnier-t (belső piac és szolgáltatások), az ír Maire Geoghegan-Quinnt (kutatás, innováció és tudomány), valamint a szlovén Janez Potocnikot (környezetvédelem) hallgatják meg.
Január 14-én újra hat jelölt következik: az észt Siim Kallas (közlekedés), a német Günter Oettinger (energiaügy), a máltai John Dalli (egészségügy és fogyasztóvédelem), a ciprusi Andrulla Vasziliu (oktatásügy, kultúra, többnyelvűség és ifjúságpolitika), az osztrák Johannes Hahn (regionális politika), valamint a holland Neelie Kroes (digitális politika).
Pénteken a román Dacian Cioloş (mezőgazdaság és vidékfejlesztés), valamint a dán Connie Hedegaard (klímavédelem) jelenik meg az ügyében illetékes EP-bizottság előtt.
A következő hét első két napjára marad négy biztosjelölt strasbourgi meghallgatása. Az olasz Antonio Tajani (ipar- és vállalkozáspolitika), valamint a szlovák Maros Sefcovic (intézményközi kapcsolatok és igazgatás) hétfőn, a görög Maria Damanaki (tengeri ügyek és halászat), valamint a svéd Cecilia Malmström (belügyek) kikérdezése kedden esedékes.
A meghallgatások után a parlamenti bizottságok egyenként értékelik a biztosjelölteket, és nyilatkoznak arról, alkalmasnak tartják-e a testületi tagságra, illetve a kijelölt feladatok ellátására. A meghallgatások eredményeit továbbítják az Európai Parlament elnökének. A szakbizottsági megállapításokat megvitatja az EP-elnökből és a politikai frakcióvezetőkből álló Elnökök Értekezlete, valamint szakbizottsági elnökök értekezlete.
