A doktori címet 1998-ban szerezte meg. Az egyetem elvégzése után Párizsban mesterizett, majd Marokkóban, Belgiumban, Ausztriában és Brüsszelben vett részt képzéseken. Először könyvelő volt mezőgazdasági cégeknél, majd főkutatóként dolgozott az országos Agrár-Közgazdasági Kutatóintézetben. A 2007. január 1-jei uniós csatlakozás előtt és után Romániát képviselte tárgyaló megbízottként, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv egyik kidolgozója, miniszteri kinevezése előtt annak koordinálója volt. Jól beszéli az angol, a francia és az olasz nyelvet. (Incze Péter)

Egyötöddel kevesebb termés

Tavaly a szántóföldi növények esetében átlagosan több mint húsz százalékkal kevesebb volt a termés Magyarországon, mint az előző évben — közölte Gőgös Zoltán, a szaktárca államtitkára. A szakminisztérium által közzétett adatok szerint a gazdálkodók 1,681 millió hektárra vetettek kalászost. Erről összesen 5,985 millió tonna kalászos gabona került a magtárakba. A vetésterület e növények esetében 0,9 százalékkal volt kisebb a 2008-asnál. A hozam ugyanakkor 24,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Kukoricát 2009-ben 1,142 hektáron termesztettek — három százalékkal kisebb területen, mint 2008-ban —, az összes hozam országosan elérte a 7,363 millió tonnát, ami 16,5 százalékkal volt kevesebb az előző évi összes termésnél. Búzából 1,128 millió hektáron vetettek magot. Ez 0,6 százalékkal haladta meg az azelőtti terület nagyságát. Az egy hektárra eső termésátlag 3,85 tonna volt, ami 22,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Búzából országosan összesen 4,343 millió tonna termett. Ez a 2008-as mennyiség 77,7 százalékát tette ki. Őszi árpából 2009-ben 706 000 tonna termett az országban, 25,6 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban. A tavaszi árpa hozama országosan elérte a 327 000 tonnát. Ez 36,9 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Napraforgóból országosan 1,26 millió tonnát takarítottak be, 14,2 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. A repce hozama 2009-ben elérte a 560 000 tonnát. Ez 14,6 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Ugyanakkor az éves átlagnál valamivel kevesebb, 3—3,5 millió hektoliter bor érik a pincékben a 2009-es szüretet követően, miközben a magyarországi borfogyasztás egyes becslések szerint átlagosan évente hárommillió hektoliter. A kevesebb alapanyag ellenére a szőlő felvásárlási ára nem emelkedett, hanem még az egy évvel korábbi — nem túl magas — összeghez képest is csökkent.

Késik a nádaratás

Késlelteti a Velencei-tó és a Balaton nádaratását, hogy az enyhe időjárás következtében egyik tó sem fagyott be; az aratást pedig mintegy tíz centiméteres vastagságú, teherbíró jégnél lehetne megkezdeni — közölte az MTI érdeklődésére a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A tíz centiméter vastagságú jég kialakulásához mintegy 10—12 hideg nap szükséges, így az legkorábban január közepére várható. Az igazgatóság adatai szerint a Balatonon és a Velencei-tavon egyaránt mintegy 1000—1000 hektár nádterület található: a Balatonnál széttagoltan és inkább a part mentén, a Velencei-tónál pedig szinte egybefüggően. A Balatonnál a széttagoltságból adódó hátrányokat csökkenti, hogy a települések önkormányzatai, a horgászegyesületek és az üdülőtulajdonosok a saját területükön rendszerint le szokták vágni a nádat.

Romlott élelmiszert koboztak el

Az újévi ünnep közeledtével mintegy 500 tonnányi romlott halat és tenger gyümölcsét — rákokat, kagylókat, polipokat — koboztak el az olasz hatóságok. Az olasz mezőgazdasági miniszter közlése szerint a halkereskedők — amellett, hogy árujuk nem mindig friss — sokszor Ázsiából származó halféleségeket adnak el hazaiként. A december 10. és 23. közötti élelmiszer-ellenőrző razzián talált romlott halféleségeket ,,hulladékként" kezelik a hatóságok. Az átfogó ellenőrzés során közel háromszáz esetben szabtak ki bírságot, összesen mintegy 1,5 millió euró értékben.