A legszélesebb körben a mikrovállalkozásokat érinti a változás, hiszen gyakorlatilag megszűnik ez az adózási kategória. A kis cégek lehetősége ugyanis, miszerint választhatnak aközött, hogy háromszázalékos bevételi vagy tizenhat százalékos profitadót fizetnek, megszűnik, és kötelesek lesznek a profitjuk tizenhat százalékát befizetni az államkasszába. Vagyis adózási szempontból nem lesz különbség a különböző vállalkozások között.

Az intézkedés valójában egy korábbi kedvezményezés megszűnése, hiszen Románia 2008 végéig, majd egy hosszabbítás révén 2009 decemberéig kapott haladékot az uniótól, hogy egységesítse a közvetlen adók rendszerét. (Tegnapig még nem érkezett semmilyen értesítés a pénzügyi hivatalba, hogy újabb hosszabbítást eszközöltek volna.)

A tavaly bevezetett átalányadó-rendszer után ez ismét jelentős változást eredményez a kis cégek életében. Szakértők úgy vélik, hogy a forgalom utáni adózás a magas adózandó profit/összbevétel aránynál előnyös, vagyis elsősorban a szolgáltatások terén. Igaz, erre a kategóriára már 2008-ban sem volt érvényes a választhatósági kritérium. De általában a választási lehetőség megszűnése magasabb adót fog jelenteni a kisvállalatoknak, főleg azoknak, amelyek alacsony költségekkel dolgoznak. Ráadásul a várható adó mértékét nehezebb megbecsülni, így növekszik annak az esélye, hogy a vállalkozó kevesebbet kockáztat.

Háromszéken a cégek mintegy harmada a forgalom után adózott — mondta kérdésünkre Ambrus Attila, Sepsiszentgyörgy körzet adóhivatalának vezetője. Szerinte ennek a viszonylag magas aránynak elsősorban a megszokás volt az oka, pedig sok esetben a kisvállalatoknak is előnyösebb lett volna a profit tizenhat százalékát befizetni.

Országos szinten egyébként azoknak a mikrovállalatoknak, amelyek forgalmuk után fizettek adót, a GDP létrejöttében kevesebb mint egyszázaléknyi szerepük van, vagyis súlyuk minimális a hazai gazdaságban. A szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy az intézkedés elősegíti azt a folyamatot, amelyben több mikrovállalat egyetlen kisvállalatként vagy közepes vállalatként működik majd, a hatékonyság foka magasabb lesz, elsősorban a párhuzamosan jelentkező költségek megtakarításával (könyvelés, hivatalos ügyintézés, jelentések stb.). Az intézkedés továbbá esélyegyenlőséget teremt, egyébként az uniós irányelvnek is ez a logikája.

Az ellenérvek is jelentősek, hiszen ismét az a vállalkozói réteg szenved az adók miatt, amely a tavasszal életbe lépett átalányadó miatt került nehéz helyzetbe. A háromszázalékos bevételadó arra szolgált, hogy segítse a mikrókat, amelyeknek alaptevékenysége kevés kiadással jár. Így bevételük nagyrészt megegyezik bruttó jövedelmükkel. Sokat számít, hogy erre az összegre tizenhat vagy csak három százalékot fizetnek adóként.

A tőkepiaci befektetőket érintő intézkedés, hogy 2010-re minden nyereséges tranzakciójuk egy százalékát kötelesek előzetes adóként befizetni. Ezt a rendelkezést 2008-ban és 2009-ben felfüggesztették, de január elsejétől újra életbe lép. Emellett egy százalék éves adót kell fizetniük az egy évnél hosszabb ideig tartott részvényeik nettó nyeresége után, illetve tizenhat százalékot a rövid ideig tartott részvényeik eladásából származó jövedelmük után.

Az exportőröket pozitívan fogják érinteni a változtatások. Leegyszerűsítik az ügylethez tartozó áfa visszatérítését oly módon, hogy azt az exportáló cégnek a román államtól kell visszaszereznie, és nem attól az államtól, ahová szállít. A két ország utólag számol el egymás közt. Magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások esetén a szolgáltatót terheli az áfafizetés az illető ország jogszabályai alapján. Az áfa visszatérítésére vonatkozó kérvényeket ezentúl havonta kell letenni.

A változtatások a helyi, illetve a jövedéki adókat is érintik, így a fogyasztókat is. A helyi adók és illetékek közel húsz százalékkal emelkednek (ennek mértéke természetesen a helyi tanácsok döntésétől függ), és a közigazgatási intézmények által nyújtott szolgáltatások illetékei is nagyobbak idén. A cigaretta jövedéki adója 10 euróval növekszik ezer szálra számítva, az üzemanyag tonnájának adója 16 euróval, a gázolajé pedig 11 euróval. Gyakorlatilag egy csomag cigaretta ára 10 lej körül mozog majd, az üzemanyag és gázolaj pedig tízszázalékos árnövekedést fog elszenvedni.

Az egyéb, gazdaságilag fontos adókulcsok, mint az áfa vagy a jövedelemadó, nem változnak.