A korábban Burdzs Dubajként, azaz Dubaji Toronyként emlegetett, a megnyitón a Kalifa ben Szaid al-Nahajan sejk uralkodóról új nevet kapó Burdzs Kalifa végső magasságát 828 méterben jelölték meg. Ezzel a felhőkarcoló messze túlszárnyalja (úgy 300 méterrel) az eddigi rekorder, a tajvani Tajpej 101 torony 509 méteres magasságát. A függőleges városnak is nevezett épület több tíz kilométer távolságból is látható, s a levegőből magányos, égbe meredő tűre emlékeztet.

A felhőkarcoló lábánál Mohammed bin Rasíd al-Maktúm sejk leplezte le az épület nagyságát jelölő táblát. Az átadás hatalmas ünnepséggel történt, arab férfi táncosok léptek fel, és az emirátus zászlajának színeit viselő ejtőernyősök landoltak a torony lábánál. A látványos megnyitóról színpompás tűzijáték is gondoskodott. Sajtóértesülések szerint több mint ezerfős biztonsági erő védte a rendet, köztük civil ruhás rendőrök és mesterlövészek is. ,,Válságok jönnek és mennek, és a városok tovább fejlődnek" — mondta Dubaj súlyos eladósodására utalva Mohamed Alabbar, a hatalmas költségvetésű projekt fejlesztője a máris jelképpé vált épület átadásakor.

A torony pontos magasságát nem határozták meg előre. ,,Nem láttuk előre, milyen magasra jutunk el" — mondta az épületszerkezettel foglalkozó egyik mérnök, Bill Baker. A kivitelező cég, a chicagói székhelyű Skidmore, Owings & Merill szakembere úgy fogalmazott: egyfajta felfedezőút, tanulási folyamat volt az építkezés. A kezdeti tervek szerint az épület csak tíz méterrel szárnyalta volna túl a Tajpej 101-et, de a fejlesztő Emaar Properties az építkezés megkezdése után is folyamatosan arra sarkallta az építőcéget, hogy egyre magasabbra jussanak — magyarázta Baker.

A Burdzs nemcsak a legmagasabb épület a világon, de egyúttal a legtöbb emelete, a legmagasabb látogatható szintje és a legmagasabb kilátószintje is van. A világ legmagasabb építménye is, megelőzve a 628 méteres észak-dakotai TV-tornyot. A torony végső állapotában több mint 160 emeletből áll, ezzel mintegy 50 szinttel előzi meg a chicagói Willis — korábbi nevén Sears — tornyot.

A Burdzs Dubaj építési munkálatai 2004-ben kezdődtek, és gyorsan haladtak. 2007 januárjára a több ezer munkás, köztük sok, Indiából érkezett alkalmi munkavállaló, már száz emeletet felhúzott. Emberjogi szervezetek tiltakoztak a munkásokkal való bánásmód miatt, környezetvédő szervezetek pedig azt nehezményezték, hogy a torony hatalmas energiaszükséglete tovább növeli az emirátus egyébként is kimagasló karbonlábnyomát.

A megaberuházás a felhőkarcoló mellett magában foglalja az azt övező 500 hektáros terület fejlesztését is, ami a tervezők reményei szerint új üzleti és lakóközpontot alkothat a meglehetősen szétszabdalt városban. A Burdzs Dubajt kisebb, ám vadonatúj felhőkarcolók tucatjai veszik körül, és a közelben van a Közel-Kelet legnagyobb bevásárlóközpontja is. A teljes beruházás a most átadott toronnyal együtt a fejlesztő Emaar Properties szerint húszmilliárd dollárba (közel 59 milliárd lejbe) kerül. A torony építésének költsége önmagában 1,5 milliárd dollárra (4,4 milliárd lej) rúg. Elemzők szerint a torony önmagában ráfizetéses lenne, marketingértéke azonban jelentős, hiszen ráirányítja a világ figyelmét Dubajra. Erre szüksége is van a százmilliárd dolláros adósságállomány alatt nyögő emirátusnak, mely a gazdasági válság hatására 2009-ben kénytelen volt a szomszédos miniállamhoz, Abu-Dzabihoz fordulni egy 25 milliárd dolláros pénzügyi mentőövért. Dubaj tőzsdéje is a válság egyik fő vesztese volt. Sokak szerint a torony átadása után az ország néhány évig szünetelteti a presztízsberuházásokat, és inkább gazdasága rendbeszedésére koncentrál.

*

A 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa nem jelent követendő példát az építészeti kultúra számára — vélik a német szakemberek. Európában kevésbé fontos új és egyre nagyobb épületek felhúzása, sokkal inkább a már meglévők felújítása — derült ki a német építészmérnökök egyesületének Berlinben közzétett állásfoglalásából. ,,Senki sem tudja, hogy hová vezet a sejk alaposan előkészített vétke. Egy azonban biztos, a vasbetonná és üveggé változtatott sivatag nem jelent tartós adalékot a világ építészeti kultúrájához" — mondta a világ legmagasabb épületének átadása kapcsán a szervezet elnöke, Christian Baumgart. A Németország legismertebb építészei között emlegetett Meinhard von Gerkan gazdaságilag értelmetlen és a pénz hatalmát szimbolizáló presztízsjelképnek nevezte a felhőkarcolót. Az ilyen épületek révén nem lehet pénzt keresni — tette hozzá a berlini főpályaudvar építésze, aki szerint egy hasonlóan magasra nyúló épületnél az építési és üzemeltetési költségek határtalanná válnak. Von Gerkan szerint nem véletlen, hogy a világ legmagasabb felhőkarcolója egy muzulmán országban épült meg, és nem például az Egyesült Államokban, ahol az ésszerűség előbbre való a hatalom demonstrálásánál.

A német építészeti múzeum igazgatója szerint ugyanakkor a Burdzs Kalifa mérföldkőnek számít, akár őrültségnek tartják az épületet, akár nem. Peter Cachola Schmal jóslata alapján a 828 méteres torony legalább tíz évig a világ legmagasabb épülete lesz. Az emberiség nem fog lemondani a hasonló objektumokról, még ha a hasonló épületek felhúzása ökológiai szempontok alapján jelenleg értelmetlennek is tűnik. Schmal emlékeztetett arra is, hogy sokáig a New York-i Empire State Buildinget is hibának tartották, és hosszú időn át üresen állt. A szemlélet azonban 20—30 év múltán megváltozik — mondta a múzeum igazgatója, aki szerint a 828 méteres toronyból leginkább az építészeti technika profitálhat. ,,De leghamarabb csak pár év múlva tudhatjuk meg, hogy milyen előrelépéseket értek el a torony építésekor" — jegyezte meg Schmal.