A permakultúra, azaz önfenntartó biogazdálkodás hívei olyan kertet, élőhelyet terveznek, amelynek megalkotása hosszú és komoly munka, a fenntartásához szükséges befektetett energia azonban kicsi, így egyre kisebb erőfeszítéssel, ráfordítással folytatható. A melléktermékeket is hasznosítani kell. Állítólag egy jól működő permakultúrás kert százhuszadannyi energiából életképes marad, mint a monokultúrás.
A permakultúrás gazdálkodás alapelve, hogy a gazda a gazdaság minden egyes elemét — növények, állatok, épületek, táj és ember — tudatosan megtervezett közös rendszerbe kapcsolja. Előtérbe kerülnek a természetes folyamatok. Például a gyümölcsösben, zöldségesben kapirgáló tyúkok haszna, hogy összeszedik a kártevőket, a gyomok magvait, trágyájukkal javítják a talaj minőségét, ezáltal elkerülhető a vegyszerek használata. A gazdaságok önellátásra törekszenek, terményeik köre széles.
Magyarországon még csak az ökofalvak kertjeiben találkozhatunk egy-egy megvalósult részletével (gyümölcsös, ártéri gazdálkodás, tanfolyamok szervezése stb.). 2007-ben alakult meg a Magyar Permakultúra-szövetség.
Baji Béla, magyarországi permakultúrás szakember könyvbemutatót és előadást tart erről az átfogó biogazdálkodási módszerről Sepsiszentgyörgyön január 14-én 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtárban, Kézdivásárhelyen január 16-án 17 órától a Vigadó kistermében. (f. e.)
